Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine

II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* A „minőség" a közlemény tulajdonsága, illetőleg a benne ismertetett kutatásé. Azt írja le, hogy a kutatást milyen jól végezték, vajon mentes-e nyilvánvaló „hibától", esztétikailag mennyire tetszetősek a benne levő matematikai képletek, mennyire eredetiek a következtetések stb. De a minőség mégis inkább viszonylagos, mint abszolút dolog, és társadalmilag és gondolatilag egyformán meghatározott. Nem egyszerűen olyasvalami, ami bensőleg tartozik a kutatáshoz, hanem olyasmi, amit mások ítélnek meg. Ha ezek kutatási érdeklődése, társadalmi és politikai céljai eltérők (azaz eltérő gondolati és társadalmi „lokációjúak"),

32 akkor egy adott munkáról alkotott minőségi becslésük nem feltétlenül azonos. Még ugyanaz a személy is változtathatja egy közlemény minőségéről alkotott véleményét, ha tudományos ismereteiben előrehalad és így „lokációja" eltolódik. Egy közlemény „fontossága" a környező kutatási tevékenységre gyakorolt lehetséges befolyására utal, azaz a tudományos tudásanyag fejlődésére gyakorolt azon hatására, amivel akkor bírna, ha a tudományban tökéletes közlési rendszer működne (röviden, ha az említett „szabadpiac" valósulna meg a tudományos gondolatok terén). A tudományos közlési rendszerben azonban tökéletlenségek vannak, aminek eredményeként egy közlemény fontossága nem azonos annak hatásával. Egy publikáció hatása azonos tényleges befolyásával a környező kutatási tevékenységekre adott időpontban. Noha ez részben a közlemény fontosságától függ, befolyásolhatják olyan tényezők, mint a szerző „lokációja", és a közlő folyóirat tekintélye, nyelve és hozzáférhetősége (vö. 13 irodalom, 247 old.). Miután e három fogalmat megkülönböztettük, meg kell vizsgálnunk, hogyan viszonyulnak egymáshoz és a tudományos haladás fentebb leírt eszméjéhez. Egy közlemény fontosságát és hatását a benne leírt kutatás és a környező tudományterület közötti viszonyok határozzák meg, azaz az előbbi minősége és az utóbbi bizonyos jellemvonásai — pl. a tudományterület kutatási tevékenységének szintje. Ez a tevékenységi szint viszont a kutatók vélekedését tükrözi azt illetően, hogy mely szakterületek foglalkoznak a „legalapvetőbb" kérdésekkel,

1

0 mely szakterületekhez legkönnyebb kutatásfinanszírozást találni, melyek vonzzák leginkább a legjobb kutatókat stb. — más szóval, olyan tényezőket tükröz, amelyek egy szűk kutatási terület és a szélesebb kutatószféra összefüggéseit írják le. Igen valószínűnek látszik az a feltételezés, hogy egy magas színvonalú cikk egy tevékeny szakterületen általában nagyobb fontossággal bír, mint egy hasonló minőségű közlemény egy lappangó vagy hanyatló szakterüle

ten.

t

y Ha ezt elfogadjuk, akkor láthatjuk, hogy egy közlemény minősége nem rokonértelmű annak a tudományos haladáshoz való hozzájárulásával. Például egy jó minőségű közlemény egy stagnáló szakterületen esetleg alig járul hozzá a tudományos ismeretek általános fejlődéséhez. Egy közlemény fontossága nem jelzi szükségképpen hozzájárulásának mértékét, fontos cikkek nem keltenek feltűnést, ha szerzőjük kifejezésmódja gyenge, ha korlátozott olvasókörű folyóiatban kerülnek közlésre," vagy ha szerzői korábban nem voltak különösebben kiemelkedők a tudományos közösségben.

1

1 A közlemény hatása az, amely a tudományos haladás eszméjével leginkább kapcsolódik. A széles hatással rendelkező közlemény adott időben jelentős hozzájárulást képvisel a tudásanyaghoz (noha hatása idővel természetesen változhat). Lehetséges-e adott cikk, közlemény minőségének, fontosságának vagy hatásának abszolút vagy közvetlen mérése? A rövid válasz erre: nem. Ezek a tényezők nem abszolutak (abban az értelemben, hogy mindenki számára és mindig ugyanaz lenne az értékük), hanem viszonylagosak, időben változók és függnek az értékelést végző személy gondolati és társadalmi „lokációjától". Azonkívül e tényezők közvetlenül nem értékelhetők, csak más kutatók szemléletén keresztül, indirekt módon foghatók meg (azonos területen kutató szakemberek bírálatán át), vagy pedig a kutatók társadalmi gyakorlatából részlegesen következ-