Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine
II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* hogy milyen mértékben lehet a múltbeli teljesítményeket megbízhatóan és kielégítően értékeni. Az általunk megválaszolni kívánt kérdések a következők: mennyire hasonlíthatók öszsze az azonos tudományterületen működő kutatócsoportok vagy központok eredményei? Lehetséges-e megállapítani, hogy egy kutatócsoport többel járult hozzá a tudományos tudásanyaghoz, mint egy másik, és ha igen, hogyan? A cikk szerkezete a következő: az első néhány rész az alapkutatás természetét fejtegeti, és azt, hogy milyen eredmények várhatók tőle, ezt a tudomány különféle mérési módjainak felhasználásával kapcsolatos irodalom kritikus áttekintése követi, amelyben körvonalazzuk az egyes módszerekkel kapcsolatos metodikai és fogalmi problémákat. Ennek alapján kimutatjuk, hogy ha átgondoljuk azt a kérdést, mi az amit valójában mérünk a tudományos haladás egyes részmutatóinak óvatos alkalmazásával, felvilágosítást kaphatunk a kutatócsoportok relatív teljesítményéről. A további fejezetek tapasztalatai munkánk részleteiről szólnak, arról, hogy hogyan kombináltunk több mutatót a rádiócsillagászat területén működő néhány nagy alapkutatási központ teljesítményének értékelésére. Az alapkutatás és eredményeinek természete Noha az alapkutatás eredményeinek értékelése rendkívül nehéz feladat, ahhoz semmi kétség sem férhet, hogy valamiféle eredmények mindig léteznek. Ezek ölthetik új tudományos tudásanyag (elméletek, tapasztalati tények stb.) formáját, jelentkezhetnek új tudományos problémaként, vagy új gyakorlati ötletek vagy problémák alakjában. 1 4 Röviden; kutatási közleményekben vagy személyek közötti közvetlen kommunikációban megtestesülve az alapkutatáson keresztül információ áramlik. A közgazdászok fogalmi szótárából kölcsönzött modellel élve célszerű a tudományt „input-output" folyamatként felfogni (lásd pl. a 38 irodalmat). Az 1. táblázat egy ilyen tudománymodellt vázol fel. Noha alig ütközünk 1. táblázat Egy alapkutatási ág input-output modellje 1. Tudományos tudásállomány és a meglevő technika 2. Intézményi tudományos erőforrások, pl. gyakorlott személyzet, tudományos berendezések 3. Pénzügyi erőforrások 4. Alkalmai személyzet, pl. képzetlen diákok 5. „A természet" 1. A kutatók gondolati, kísérleti és technikai munkája 2. A tudományos eredmények terjesztése 3. Technikusok, mérnökök stb. háttérmunkája 4. Adminisztratív háttérmunka, beleértve a megfelelő „input -ok megszervezését 5. Oktatómunka, különösképpen fiatal kutatók kiképzése (a tudományos gyakorlottság reprodukciója és fejlesztése) 1. Tudományos hozzájárulás a szakterülethez - új tudásanyag és technika 2. Tudományos hozzájárulások más tudományterületekhez 3. Oktatásügyi hozzájárulások képzett kutatók 4. Gazdasági hozzájárulások szakmunkások az iparnak, technológiai melléktermékek, kereskedelmi nyereség a műszergyártóknak stb. 5. Hozzájárulások a kultúrához
