Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

5. 32 ORSZÁG TUDOMÁNYMETRIAI MUTATÓSZÁMAI - 5.1 A mutatószámok meghatározása; általános megjegyzések

5. 32 ORSZÁG TUDOMÁNYMETRIAI MUTATÖSZAMAI 5.1 A MUTATÓSZÁMOK MEGHATÁROZÁSA; ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A 32 ország természettudományos kutatásának összehasonlításához országonként és szakterületenként 12 mutatószámot határoztunk meg. A mutatószámok meghatározása során releváns publikációnak tekintettük az SCI adatbázisban szereplő folyóiratokban megjelent „article or technical paper", „review or bibliography", „note" és „letter" típusú publikációkat (1. a 4. fejezet 4.2 részét), feltéve, hogy legalább egy szerzőjük nemzeti hovatartozása megállapítható volt. Egy publikációt valamely országhoz tartozónak tekintettünk, ha legalább egy szerzője az illető országbeü intézményt jelölt meg munkahelyül. A publikációkat a folyóiratok szakterületi besorolása (1. a 6.1 jegyzéket) szerint rendeltük az egyes szakterületekhez, ill. a „nem azonosítható" kategóriába. Itt jegyezzük meg, hogy a táblázatokba foglalt mutatószámok a számítógéppel pontosan kiszámított adatok kerekített értékei; az értékek a táblázatokban található adatokból általában 3 értékes jegy pontossággal reprodukálhatók. I. MUTATÓSZÁM: Az első szerzők száma Meghatározás: országonként és szakterületenként összeszámláltuk a különböző nevű első szerzők számát az 1978 és 1979 évben megjelent releváns publikációkban. Mutatószám értékek: az I. mutatószám értékeit minden országra az XXX-1. táblázatban (XXX az ország betűkódja, pl. AUT-1) az országok közötti összehasonlításra alkalmas formában a 6. táblázatban és a 4. ábrán tüntettük fel. Megjegyzés: a nevek összeszámlálása két fő hibaforrást rejt: (a) több szerző névazonossága miatt a tényleges szerzőszámmal kevesebbet számolhatunk; (b) névváltozatok (nyomdai vagy rögzítési hiba, következetlenül használt névbetűk stb.) miatt a tényleges szerzőszámnál többet számolhatunk. Általában a kétféle hiba többé-kevésbé kompenzálja egymást, de egyes országok (pl. Japán) esetében a névazonosságok, másoknál a névváltozatok kerülhetnek enyhe túlsúlyba. Mivel egy szerző több szakterületen is publikálhat, az egyes szakterületeken publikáló szerzők száma nem összegezhető. A szakterületeket egyesítő értékekbe a csak „nem azonosítható" kategóriájú folyóiratokban publikáló szerzőket is beleszámítottuk. II. MUTATÓSZÁM: A publikációk száma Meghatározás: országonként és szakterületenként összeszámláltuk a releváns publikációk számát. A mutatószám értékeit az 1976-1980 évekre határoztuk meg — a folyóiratokon feltüntetett megjelenési év szerint. Mutatószám értékek: a II. mutatószám értékeit minden országra az XXX-2. táblázatban és az XXX-1 ábrán (XXX az ország betűkódja), az országok közötti összehasonlításra alkalmas formában a 6. táblázatban és az 5. ábrán tüntettük fel. Megjegyzés: a publikációk számának látszólagos csökkenése 1980-ban - legalábbis részben — az adatbázis késésének tulajdonítható.