Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)
4 ADATFORRÁSOK ÉS AZ ADATFELDOLGOZÁS MÓDSZEREI - 4.2 A publikációk kiválasztásának és osztályozásának alapelvei
26 2. Az adatbázis hiányosságai a nagy országok közül a Szovjetuniót sújtják leginkább, különösképpen a klinikai orvostudomány és a biológia területén.* 3. Az adatbázis azokon a szakterületeken a legalkalmasabb nemzetközi összehasonlítások céljaira, amelyeknek szakirodalma javarészt nagy nemzetközi folyóiratokban koncentrálódik. Ilyen pl. a fizika és a kémia. Olyan területeken, ahol a szakirodalom kis, esetleg csak helyi érdeklődésre számot tartó folyóiratban szóródik szét (pl. földtudományok, műszaki és mezőgazdasági tudományok) a torzítás veszélye nagyobb. 4. Több szakterületet átfogó nemzetközi összehasonlítások esetén az SCI torzításaiból eredő hiba bizonyosan kisebb, mint több különböző szakosított adatbázis párhuzamos használata során az adatok inkonzisztenciájából adódó hiba lenne. Míg a nagy országok közötti összehasonlításokra vonatkozó fenti következtetések a CHI bőséges tapasztalatain és alapos elemzésein alapulnak, hasonló tapasztalatok híján a kisebb országok összehasonlítása során műidig a lehető legkörültekintőbben kell eljárnunk. Az OECD 1980. évi párizsi konferenciáján 5 4 van Heeringen összegezte tapasztalatait az SCI használatáról a holland tudomány nemzetközi helyzetének megítélésében. A szerző szerint az SCI nemzeti tudománypolitikai célokra megbízhatóan tükrözi az egyes holland kutatócsoportok relatív tudományos aktivitását. Felhívja a figyelmet arra, hogy nemzetközi összehasonlításokban szem előtt kell tartani az egyes országok tudományszerkezetének különbségeit is. Jelen munkánkban is a Science Citation Indexet választottuk adatforrásul nemzetközi összehasonlító tudománymetriai mutatószámaink megalkotásához; a szakirodalmi adatok és saját tapasztalataink alapján az SCI nemzetközi összehasonlításokra való alkalmasságáról kialakult véleményünk szerint az adatbázis — minden szakterületen előnyben részesíti az angol nyelvterület országait, különösen az Egyesült Államokat; — hátrányosan különbözteti meg a nem-latin betűs írásmódú (főként a szovjet és a japán) publikációkat; — a tudományos tevékenység „harmadik vonalát" képviselő kis országok (a fejlődő országok nagy része) publikációit egészen esetlegesen tartalmazza; — minden szakterületen tartalmazza a legjelentősebb folyóiratokat, de szakterületenként különböző mélységben vonja meg a határt. Mindezek figyelembevételével úgy véljük, hogy a Bevezetésben felsorolt 32 országra az SCI adatbázisból levezetett mutatószámok szakterületenként reális összehasonlításokat tesznek lehetővé. Bár esetenként közölni fogjuk a szakterületek egyesítésével nyert totális mutatószámokat is, összehasonlításuknál mindig emlékeznünk kell arra, hogy ezeket az országok tudományos tevékenységének egyenlőtlen szakterületi eloszlásából eredő torzítások terhelik. 4.2 A PUBLIKÁCIÓK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS OSZTÁLYOZÁSÁNAK ALAPELVEI Nemzetközi összehasonlító mutatószámaink előállításának legelső lépéseként a rendelkezésünkre álló SCI adatállományból kellett a szükséges adatokat kiválogatnunk és osztályoznunk. Az alapvető válogatási és osztályozási szempontok a következők voltak: 1. A publikációk megjelenésének ideje. 2. A publikációk típusa. 3. A publikációk szerzőjének (szerzőinek) nemzetisége. 4. A publikációk szakterületi hovatartozása. *A legjelentősebb szovjet orvosi folyóirat hivatkozásainak közel 70%-a az SCI-ben nem szereplő folyóiratok publikációira vonatkozik (a többi nagy országra ez az érték 20-30% között van); az adatbázis szovjet növénytani, állattani, rovartani, tengerbiológiai és ökológiai folyóiratot egyáltalában nem tartalmaz.