Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

2. A TUDOMÁNYELEMZÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI - 2.3 Tudománymetriai mutatószámok a gyakorlatban

17 alapján több későbbi munka foglalkozott az országok közötti idézési kapcsolatok elemzésével" >"•". A tudománymetriai elemzések többségében a szerzők, publikációk és idézetek számából alkotott összetett mutatószámok szerepelnek. A leggyakoribbak (és - valljuk be - általában a leghasználhatóbbak) a publikáció/szerző, idézet/szerző, idézet/publikáció jellegű egyszerű viszonyszámok, de találkozhatunk összetett matematikai modellek paramétereként definiált mutatószámokkal is. A sor élére kívánkozik a Garfield által alkotott és elterjesztett „impact factor"

8'

2

6. Egy folyóirat „impact factora" a folyóirat egy átlagos cikke idézettségének jellemző mérőszáma. Kiszámításához az előző két év alatt megjelent cikkekre a vizsgált évben kapott idézetek számát osztjuk a két év alatt megjelent cikkek számával. A tapasztalatok szerint az összes hivatkozásoknak kb. 20%-a kétévesnél nem régibb közleményekre vonatkozik, ezért ez a kétéves időszak reális alapot ad a folyóiratok idézettségének minősítésére. A Journal Citation Reports kötetek

8 évenként közlik a Science Citation Index adatbázis folyóiratainak „impact factorát". Ugyancsak a Journal Citation Reports kötetek tartalmazzák a folyóiratok „immediacy indexét" is. Ez az index annak a mérőszáma, hogy a folyóirat egy átlagos cikkét milyen gyorsan kezdi idézni a szakirodalom. Kiszámításához a megjelenés évében kapott idézetek számát osztjuk a megjelent cikkek számával. Az „immediacy index" értékét számos olyan technikai tényező befolyásolja (a folyóirat megjelenési pontossága, a megjelenés gyakorisága, az indexelés sebessége), ami miatt e mutatószám tudományelemzési jelentősége az „impact factorénál" lényegesen kisebb. Az „impact factorral" és az „immediacy indexszel" analóg mutatószámok bármilyen kutatói közösség publikációinak halmazára képezhetők és tudománymetriai elemzésekben felhasználhatók. Az „impact factor" és az „immediacy index" kiszámításakor minden idézetet azonos súllyal veszünk tekintetbe, az idéző folyóiratokat azonban nem minősítjük. A Narin és munkatársai által kifejlesztett „influence methodology"

5

0 minden folyóirathoz egy — a folyóirat méretétől független - súlyfaktort („influence weight") rendel, amelyet a folyóirat idézeteinek és hivatkozásainak számából egy iterációs eljárással határoznak meg. A kapott idézeteket azután ezekkel a súlyfaktorokkal súlyozva kaphatjuk meg az egyes folyóiratok átlagos cikkeire, ill. teljes cikkállományára jellemző mutatószámokat („influence per publication", „total influence"). A módszer kétségtelenül árnyaltabb megközelítést tesz lehetővé az idézetek egyszerű összeszámlálásánál, a számítás technikai nehézségei és a kapott eredmények szemléletes értelmezhetőségének hiánya miatt azonban a módszernek egyelőre kevés követője akadt

2

0. Az „impact factor" bizonyos torzításait bírálta Yanovski

7

5, és az idézetek és a hivatkozások viszonya alapján javasolt új mutatószámokat. Ezek elterjedése aligha várható, bár a cikk kritikai visszhangja nem késlekedett soká

6

9. Egy publikációhalmaz idézettségének mérőszámaként Lindsey az (idézetek száma)

3'

2 / (publikációk száma)"

2 értéket ajánlotta „corrected quality ratio" néven

4

1. Allison

1 a publikáció/szerző, idézet/szerző átlagértékek kiegészítéseként a (szórásnégyzet-átlagérték) / átlagérték

2 kifejezést javasolta a termelékenység, ill. idézettség egyenlőtlenségének jellemző mérőszámául. E szokatlan kifejezés mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy a szerzők publikációszám, ill. idézetszám szerinti megoszlása negatív binomiális eloszlást követ; a mérőszám az eloszlás egyik paraméterének (l/N) becslőértéke. Ruff és munkatársai az idézettség több különbözőképpen fajlagosított és normált mutatószámát dolgozták ki egyének és csoportok tudományos tevékenységének idézetelemzési értékeléséhez

2

0'

2

1 . Megvizsgálták ezek egymással és az irodalomban használt más mutatószámokkal fennálló korrelációit. Chang és munkatársainak érdekes elgondolása szerint nem az idézetek számát, hanem az idéző szerzők számát célszerű az elemzés alapjául tekinteni. Azt találták, hogy így sokkal tisztább szabályszerűségek, és ezáltal megbízhatóbb mutatószámok vezethetők le Az idéző szerzők számának súlyozott állagértékét „Citation Index Activity" (CIA) néven szakterületi elemzésekben használták sikerrel

13,1

7.