Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

ELŐSZÓ (Pál Lénárd)

ELÖSZÖ ürömmel vállalkoztam arra, hogy a tudományos eredmények hatásai iránt érdeklődők figyelmét felhívjam erre a könyvre, amely azokról a vizsgálatokról számol be, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Főosztálya végzett 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzése érdekében. Néhány évvel ezelőtt, amikor a finn-magyar tudományos együttműködés értékelése során felmerült az a gondolat, hogy össze lehet-e hasonlítani ezen két ország természettudományos alapkutatásainak nemzetközi hatásait, őszintén meg kell mondanom, nemigen bíztam az objektív összehasonlítás lehetőségében. A viszonylag rövid idő alatt elvégzett vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy ilyen összehasonlítás nemcsak lehetséges, hanem — ami ennél sokkal fontosabb - igen hasznos, mert rávilágít a két ország kutatáspolitikájában és főként nemzetközi kapcsolatrendszerében meglevő, nem triviális különbségekre is. Bizonyára ezek a kezdeti sikerek bátorították fel a jelen kötet szerzőit arra, hogy kutatásaikat kiterjesszék az országok egész sorára. Ismeretes, hogy a világon mindenütt — így nálunk is — vannak hívei és ellenzői a tudománymetriai módszereknek, és ezért számomra világos: a közzétett adatokból levonható következtetések súlyát és jelentőségét sokféleképpen lehet megítélni. Az azonban nem képezheti vita tárgyát, hogy annak az adatbázisnak az alapján, amelyet a philadelphiai Tudományos Információs Intézet állított fel és gondoz, van lehetőség összehasonlításokra, különösen ha azokat a torzításokat okozó tényezők szempontjából homogénnek tekinthető országcsoportokon belül végezzük el. Módomban volt meggyőződni arról, hogy az adatbázisból nyerhető számadatokból kiindulva, a matematikai statisztika módszereinek szigorú alkalmazásával állították elő a szerzők a különféle mutatókat és készítették el ezek alapján a grafikonokat és hisztogramokat. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy ne keletkezzenek kételyek a feldolgozás módszerével kapcsolatban még abban az esetben sem, hogy ha az elénk táruló kép bizonyos részleteivel — indokoltan vagy indokolatlanul - nemtetszésünket vagyunk kénytelenek kifejezni. Semmiképpen sem szeretnék arra vállalkozni, hogy az elemzések alapján értékítéletet fogalmazzak meg a magyar természettudományi kutatás nemzetközi hatásaival, és így bizonyos mértékben minőségi színvonalával kapcsolatban. Már az eddigi eszmecserék során is sok szó esett azokról a sajátos területekről, amelyeken az előzőekben említett adatbázisból kiindulva nemigen lehet mértékadó értékítéletet formálni és ez — mint ismeretes — főként a gazdasági haszon elérésére irányuló fejlesztésekkel kapcsolatos természettudományi kutatásokra vonatkozik. Mégis, minden óvatos fenntartás ellenére az a megállapítás megtehető, hogy hazánkban nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a nemzetközileg elismertebb tudományos folyóiratokban való publikálás érdekében, és hogy a nemzetközi tudományos munkamegosztásban való részvételünket az eddigiekhez képest tartalmasabbá kell tennünk. Érdekes, de nem meglepő tapasztalat, hogy a valódi nemzetközi együttműködésben született tudományos eredmények visszhangja, hatása a világban sokkal nagyobb, mint az egyes — esetleg izoláltan dolgozó — nemzeti kutatócsoportok által elért eredményeké. Remélem, hogy ez a kötet további eszmecserék elindítója lesz, és közvetve hozzájárul ahhoz, hogy a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi hatásairól, a világban elfoglalt helyéről és e helyének értékéről az eddigi benyomásainknál megbízhatóbb és szélesebbkörű információkhozjuthassunk. Budapest, 1983. március Pál Lénárd az MTA főtitkára