Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

IV. KUTATÓINTÉZETEK - 1. 85 hazai természettudományos kutatóintézet publikációs tevékenységének tudománymetriai elemzése

206 85 HAZAI TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET 94. ábra. Extenzív mutatószámok összértékének százalékos megoszlása a budapesti és vidéki kutatóintézetek között G. A relatív impact tényező (RIT) és a folyóiratok impact factora közötti kapcsolat A relatív impact tényező a ténylegesen kapott és a folyóirat impact factora alapján várt idézetek számának aránya. Ha a RIT = 1, az azt jelenti, hogy a szóban forgó publikációk az illető folyóirat átlagának megfelelő számú idézetet kaptak, 1-nél kisebb RIT az átlagosnál kevesebb, 1-nél nagyobb az átlagosnál több idézetet mutat. Megvizsgáltuk, hogy van-e összefüggés az egyes intézetek vizsgálata során kiválasztott folyóiratok impact factora (IF) és a bennük elért RIT értékek között. A 111 RIT-IF pár alapján számított regressziós egyenes egyenlete: RIT = 0,991 -0,0049 IF; a korrelációs együttható: r = - 0,0049. Megállapíthatjuk tehát, hogy az elért relatív impact tényezők teljesen függetlenek a folyóiratok impact factorától, és a vizsgált intézetek publikációinak átlagos idézettsége pontosan megegyezik a felhasznált publikációs fórumok átlagos idézettségével. H. A budapesti és vidéki kutatóintézetek összehasonlítása A 85 vizsgált kutatóintézetből 59 (69,41 %) Budapesten, 26 (36,59 %) vidéken működik. A budapesti és vidéki kutatóintézetek néhány mutatószámát a 94. és 95. ábrákon hasonlítottuk össze. Az a számunkra meglepő tény, hogy a vidéki intézetek fajlagos mutatószámai rendre magasabbak a budapestinél, lényegében két okra vezethető vissza: 1. a műszaki kutatóintézetek — melyeknek zöme Budapesten működik — fajlagos mutatószámai rendkívül alacsonyak; 2. az MTA Szegedi Biológiai Központjának fajlagos mutatószámai kiemelkedően magasak.