Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

IV. KUTATÓINTÉZETEK - 1. 85 hazai természettudományos kutatóintézet publikációs tevékenységének tudománymetriai elemzése

193 85 HAZAI TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET 3. Az IMPACT/KUTATÓ mérőszám azt mutatja meg, hogy az intézet egy átlagos kutatóját hányszor idézik másfél év alatt az SCI forrás-folyóirataiban. Ez a mérőszám tehát az intézet kutatóinak „láthatóságát" méri. 4. Az IMPACT/A JCR ÁLTAL JEGYZETT FOLYÓIRATOKBAN MEGJELENT CIKKEK SZÁMA mérőszám az intézet kutatói által használt publikációs fórumok átlagos minőségéről ad felvilágosítást. 5. A RELATIV IMPACT TÉNYEZŐ meghatározásához kiválasztottuk a JCR által jegyzett folyóiratok közül azt a magyar nyelvű, idegen nyelvű magyar kiadású és külföldi folyóiratot, amelyekben az 1976.-1977. években az intézet kutatói a legtöbb publikációt jelentették meg. Az SCI 1978. évi Citation Index kötetéből kikerestük ezeknek a cikkeknek az idézettségét és azt elosztottuk a szóban forgó cikkek számával. Az így kapott értéket arányítottuk a kérdéses folyóirat impact factorához. Pl. a (41/12) : 4,037 =0,846 bejegyzés azt jelenti, hogy a kiválasztott 4,037 impact factorú folyóiratban az 1976 —1977 években az intézet kutatóinak 12 publikációja jelent meg és ezekre az SCI forrás folyóirataitól 41 idézetet kaptak. A RELATIV IMPACT TÉNYEZŐ azt mutatja, hogy az intézet kutatóinak az általuk leginkább preferált fórumokon megjelent publikációit az átlaghoz képest kevesebbszer vagy gyakrabban idézik. 6. Míg az IMPACT és annak különféle fajlagos értékei az eltérő idézési szokások miatt a különböző szakterületek közötti összehasonlítást nem teszi lehetővé, a RELATIV IMPACT TÉNYEZŐ erre is bizonyos lehetőséget nyújt - hiszen itt a vizsgált intézet publikációinak idézettségét saját szakterületük egy jellemző folyóiratának átlagos idézettségével hasonlítjuk össze. 7. A „Publikációs formák szerinti százalékos eloszlás" táblázatban hazai kiadásúnak tekintettünk minden olyan kiadványt, amelynek kiadásában - akár társkiadóként is - hazai kiadó közreműködött. 8. A „Publikációs formák szerinti százalékos eloszlás" táblázat EGYÉB rovatába soroltuk az intézeti belső publikációkat, alkalmi kiadványokat (évkönyvek stb.), jegyzeteket, preprinteket, kutatási jelentéseket és más hasonló szűk körű terjesztésre szánt közleményeket. Munkánk második fázisában — a már megszerzett tapasztalatok figyelembevételével - minden intézetre megadtunk 12 mutatószámot, amelyek véleményünk szerint az intézetek publikációstevékenységét igen széles körűen jellemzik, és a továbbiakban az e mutatószámok közötti összefüggéseket vizsgáltuk statisztikai módszerekkel. A 12 kiválasztott mutatószám — a későbbiekben használt rövidítéseikkel — a következő: KUT = kutatók létszáma FOK = a tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma PUB =az 1976-1978 közötti publikációk száma IMP = impact (1. 2. pont) F/K = FOK/KUT P/K = PUB/KUT I/K = IMP/KUT I/P = IMP/PUB J/P = az idegen nyelvű folyóirat cikkek száma/PUB JCR = a JCR által jegyzett folyóiratokban megjelent cikkek száma/folyóirat cikkek száma PRC = a külföldön tartott és nyomtatásban is megjelent előadások száma („Proceedings")/összes előadások száma RIT = relatív impact tényező (1.5. pont). Az első négy mutatószám (KUT, FOK, PUB és IMP) extenzív jellegű, míg a többi nyolc fajlagos.