Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 4. A magyar koordinációs kémiai irodalom (1934-1976) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel

63 A MAGYAR KOORDINÁCIÓS K ÉMIAI IRODALOM katársaik részére a megfelelő kutatási feltételek biztosítása az egész tudományágazat helyzetét meghatározhatja. A két terület átfedését elemezve kiderül, hogy egyik mintából a másikba főként a nagyobb produktivitású szerzők kerülnek át, de csak néhány közlemény erejéig, illetve főként interdiszciplináris társszerzői kapcsolatok következtében. A koordinációs kémia volumenének magyarországi növekedését a 16. ábrán mutatjuk be. Érdekes megfigyelés, hogy az 1956 utáni szakasz sem mutat szigorúan exponenciális növekedést (az ábrán a lépték választása miatt ez egyenesnek felelne meg); itt lassú, de a szokásos szóráson túlmenő „lefékeződés" észlelhető. A növekedés sebessége lényegesen nagyobb, mint az elektrokémiáé (7 éves kétszereződési idő).

6

5 Ez részben abból adódhat, hogy az elektrokémia a húszas-harmincas években volt „divatos" területe a fizikai-kémiának, míg a koordinációs kémiában a gyors fejlődés inkább a háború utáni években játszódott le. Minden bizonnyal az is tükröződik ebben, hogy az ötveneshatvanas években a magyar elektrokémia a világ-átlagnál is lassabban fejlődött.

6

5 s 3 •u I . I 1940 1950 _| I I L 1960 1970 Idő,év 16. ábra. A hazai koordinációs kémiai közlemények számának növekedése az idő függvényében o "T?"^!-. | ; I 1938 1944 1950 1956 1962 1968 1974 1974 Idő,év 17. ábra. Az évenként közölt koordinációs kémiai cikkek száma a közlés évének függvényében