Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 7. Megjegyzések „Az analitikai kémia fejlődése 1910-1970" című cikkhez
MEGJEGYZÉSEK 97 44. ábra. A szervetlen vegyületek elektroanalitikai kémiája területén megjelent cikkek számának növekedése, 103 o elektroanalitikai kémia, összes adat, • konduktometria, x voltammetria, a potenciometria, • coulometria, A amperometria szerzők száma), 10 2 képet kaphatnánk az analitikai kémiának az ország általános tudományos kapacitásában képviselt súlyáról. Egy ilyen típusú görbe látható a 42. ábráfi 1970-es adatok alapján (az analitikai cikkek száma a 74. irodalomból, a szerzők száma a 102. irodalomból származik). Brooks és Smythe cikkének 500. oldalán a „jelentősebb analitikai folyóiratok — amelyek egyébként a világ teljes cikktermésének több mint 1 %-át publikálják — listája látható az 1970. évre vonatkozó adatok alapján számolva. Szerepel ezen a Nukleonika c. lengyel folyóirat is. Az 1 % számokra lefordítva azt jelenti, hogy a listán szereplő minden folyóirat 1970-ben legalább 184 analitikai cikket közölt. A Nukleonika 1970. évi számait átnézve megállapítható, hogy ezekben összesen 82 cikk jelent meg (magfizikából, kémiából, biológiából és analitikai kémiából) s közülük mindössze 13 foglalkozik vagy kapcsolatos analitikai kémiával. Ebből az látszik, hogy ezt az egyébként kitűnő nukleáris folyóiratot nem sorolhatjuk a .jelentősebb analitikai kémiai folyóiratok" közé.* Végül megjegyezném, hogy nem vagyok meggyőződve afelől, hogy az analitikai kémiában használatos módszerek (statisztikai) kiértékelésének legfőbb forrását az Analytical Chemistry c. folyóirat bienniális összefoglalói képezik." Valóban, ezeknek az összefoglalóknak előkészítési alapja nem egyenletes, mind minőségileg, mind mennyiségileg tartalmuk széles határok között változik. Akad köztük néhány igen szelektív kritikai áttekintés is, a többi azonban csak bibliográfia gyanánt jöhet számításba. Ez utóbbiak hasznosak lehetnek a 74. irodalom szempontjából, de az első kategóriába esők nem. Úgy vélem, használhatóbb adatokhoz jutnánk, ha forrásként igazi bibliográfiákat vagy referáló folyóiratokat használnánk, s ha az analitikai kémia egyes részterületein megjelent cikkek számát kumulatív módon az idő függvényében ábrázolnánk. A 43. és 44. ábra a radioanalitikai kémia, illetve az elektroanalitikai kémia területén tapasztalható viszonyokat illusztrálja. *Az eredeti cikk szerzői elnézést kérnek ezért a hibáért: a szóban forgó folyóirat nem állt rendelkezésükre. (Szerkesztő).
