Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 6. A kémiai szakirodalom tudománymetriai elemzése

92 A KÉMIAI SZAKIRODALOM 41. ábra. A cikkek átfutási ideje az Analytical Chemistry folyóiratban sen azonos terv, a kémikusok munkatempója nem ugyanaz, íráskészségük sem, nem szólva a (biztonsági) engedélyszerzés s belső lektorálás mezében jelentkező „balsors nyilairól". Az egyetlen közel állandónak vehető tényező ebben az egyenletben az az idő, amennyit a cikk lektorálására, szerkesztésére, nyomására és publikálására fordítanak a folyóiratok. Az Analytical Chemistryszerkesztőségi cikke közöl néhány átfutási időre vonatkozó adatot, korábbi idevágó észrevételeket egy 1978-ban közölt levélben" olvashatunk. A 41. ábrán az Analytical Chemistry 1958., 1968. és 1978. évi cikkeinek átfutási ideje látható. A közlés sebessége élesen nő 1958 és 1968 között, s valamelyest csökken 1978-ban. Ez a csökkenés csupán viszonylagos. A 37. táblázat néhány analitikai folyóirat átfutási időit hasonlítja össze; a legrövidebb, 5,1 hónap médián értékkel, az Analytical Chemistry átfutási ideje 1978-ban. A kutatási eredmények és cikkek közös sorsa az elévülés. Tegyük fel, hogy a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor a kísérleti munka s annak szellemi eszközökkel történő kiértékelése befejeződött, azaz a kézirat kiadásra kész. Tegyük fel továbbá, hogy maximum 10 %-os „felezési időből" származó avulást fogadunk el a cikk átfutási idejére, azaz a lektorálás, szerkesztés, korrektúra olvasás, postázás alatt. Ha figyelembe vesszük, hogy egy analitikai kémiai cikk felezési ideje 4 év, ez az átfutási idő legfeljebb 8 hónap lehet. A 37. táblázat adatai azt mutatják, hogy a vezető analitikai folyóiratok az átfutási időt ez alá az érték alá igyekeznek leszorítani.