Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 5. A szakirodalom növekedése és avulása: az aktivációs analízis példája

75 A SZAKIRODALOM NÖVEKEDÉSE o 800 £ -o > 700 | 600 £ 500 400 300 200 100 Születés Serdülés --)" i I / , I Érettség Szenilitás 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 Év 29. ábra. A neutrongenerátorok négy korszaka Neutrongenerátorok alkonya A 14 MeV-os neutrongenerátor is a 60-as évek elején volt „divatban". Amint az a 28. ábrán látható (az adatokat a 79. irodalomból vettük), az első három vagy négy évre a gyors, 1,1 éves kétszerződési idő jellemző. Azután a 60-as évek közepe táján megindul az ütem lelassulása (T^ = 2.3 év). Végül a 60-as évek végén s a 70-es évek elején a T

k tovább nőtt, kb. 6,4 évre. Ezeket az adatokat a 29. ábrán lineáris léptékben újra felrajzoltuk s élve a költői szabadsággal, az emberi élet shakespeare-i hét korszakát a generátorok négy korszakára redukáltuk. Szerzőkről és folyóiratokról 1926-ban A. J. Lotka egy megfigyeléséről adott hírt, amelyet későbbi munkák megerősítettek s amelyet ma Lotka-törvény néven emlegetnek.

3

9 E törvény szerint az n cikket produkáló szerzők száma -L- -tel arányos. Pl. ha egy bizonyos időszakon belül 100 szerző egy-egy cikn

2 ket ír, csak 25 fog másodikat írni, csak 11 ír harmadikat, és így tovább. Az aktivációs analízis tárgykörében az egy szerzőre eső cikkek számait, valamint a szerzők számát a 30. ábrán láthatjuk. Lotka ismét megdicsőült! Ugyanez más módon is számítható: ábrázoljuk a cikkek kumulatív százalékát a szerzők kumulatív százaléka függvényében. Azt kapjuk, hogy az aktivációs analízis teljes cikktermésének 50 %-át a teljes szerzőgárda kb. 13 %-a írta. A 31. ábrán az aktivációs analízis egy másik részterületének, a prompt nukleáris módszereknek tárgykörébe vágó cikkek folyóiratok szerinti eloszlása látható. Eléggé speciális területről