Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 4. A magyar koordinációs kémiai irodalom (1934-1976) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel

62 A MAGYAR KOORDINÁCIÓS K ÉMIAI IRODALOM A magyar koordinációs kémiai irodalom mennyiségéről és néhány jellemző paraméteréről — összehasonlításban a magyar elektrokémia bibliográfiájával - a 25. táblázat ad áttekintést. Látható, hogy a két területtel foglalkozó kutatók száma és publikációs volumene csaknem azonos. Lényeges különbség csak két mutatószámban jelentkezik: a koordinációs kémia a külföldi társszerzők és a külföldön közölt publikációk számában kb. kettes faktorral előnyösebb helyzetben van, mint az elektrokémia. Az első adat mögött valószínűleg több külföldi ösztöndíjas tanulmányút rejlik. A második - a magyar kiadásúaknái nagyobb publicitású folyóiratokban való közlés miatt — a koordinációs kémia számára nagyobb nemzetközi ismeretséget (visibility) eredményezhet. Meg kell jegyeznünk, hogy a minősítettek száma nem a szóban forgó területek minősítettségének arányát reprezentálja, hiszen a legtöbb minősített (főleg az akadémikusok és doktorok) nem „tisztán" koordinációs vagy elektrokémikus és csupán néhány publikációval került be a mintákba. Az akadémikusok közül pl. fő területe szerint csak 3 tekinthető koordinációs kémikusnak (egyikük már elhunyt). Igen érdekes adatnak látszik, hogy a Lotka-eloszlás (1. később) alapján elkülöníthető nagy pruduktivitású szerzők („elit") maroknyi csoportjának tagjai (kb. 5 %) az összes cikk több mint 80 %-ában szerzőként vagy társszerzőként szerepelnek. Már itt előre kell bocsátanunk, hogy ezeknek a szerzőknek mintegy 70 %-a egyben a legidézettebb cikkek (társ)szerzője is. Tudományszervezési szempontból ez igen fontos információ, hiszen e néhány kutató és közeli mun25. táblázat A magyar elektrokémiai és koordinációs kémiai publikációs tevékenység összehasonlítása Koordinációs kémia Elektrokémia N % N % Összes szerző 340 100 253 100 ebből: külföldi szerző 70 20,6 30 11,8 első helyen álló szerző 115 33,8 84 34,2 minősített 74 21,8 53 21,0 ebből: akadémikus 8 2,4 5 2,0 doktor 20 5,9 15 59 kandidátus 46 139 33 13,0 10-nél nagyobb frakcionális szerzőséggel rendelkezik 19 5,6 13 5,1 mindkét mintában szerzőként szerepel 32 9,4 32 12,6 összes cikk kettős közléssel együtt 944 787 — kettős közlés nélkül 780 100 624 100 ebből: azok a cikkek, amelyeknek legalább egyik szerzője 10-nél nagyobb frakcionális szerzőséggel bír 627 80,4 533 85,4 külföldön jelent meg 342 43,8 167 26,8 idegen nyelvű magyar kiadásban jelent meg 271 34,7 218 34,9 magyarul jelent meg 167 21,4 239 38,3 mindkét mintában szerepel 31 4,0 31 5,0