Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 3. A magyar elektrokémiai irodalom (1897-1971) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel

59 A MAGYAR ELEKTROKÉMIAI IRODALOM Az elektrokémiai kutatás eloszlása a különböző kutatóhelyek között Ilyen nagy időintervallumot átfogó vizsgálatból igen nehéz összehasonlító következtetéseket levonni az egyes munkahelyekre vonatkozóan, elsősorban azért, mert a kutatók munkahely-változtatásai miatt keverednek a „régi és új érdemek". Mégis, úgy érezzük, a 4. táblázat tanulmányozása alapján kiválaszthatók azok a kutatóhelyek, ahol a megfelelő szellemi erők megtalálhatók. A táblázatban nem soroltunk fel 6 olyan kutatóhelyet, amelyekben ugyan folyik elektrokémiai kutatás, de az volumenében jelentéktelen, vagy (pl. Radelkis és BME Analitikai Kémiai Tanszék) elsősorban elektroanalitikai aspektusokat helyeznek előtérbe. Ez utóbbiakban a „releváns mag" további képviselői találhatók. Külföldi publikálások A 15. ábra a folyóiratokban megjelent cikkek (konferencia-előadásokat nem tartalmazó) számának változását mutatja. Szembeszökő, hogy milyen kevés a külföldi közlés: az egy évi maximális szám mindössze 6. Külföldi elismertségünk kárára van az a jelenség, amely a kevésbé olvasott magyar kiadású folyóiratokba irányítja a kutatási eredményekről való beszámolókat. Részben ez lehet az oka annak, hogy az idézési gyakoriság olyan alacsony a külföldi átlaggal összehasonlításban. Megmutatkozik ez a 23. és 24. táblázat adataiból is. Év 15. ábra. A magyar elektrokémiai cikkek számának időbeli változása az azokat közlő folyóiratok megjelenési helye szerint