Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 3. A magyar elektrokémiai irodalom (1897-1971) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel
57 A MAGYAR ELEKTROKÉMIAI IRODALOM Az elismertség szerint való rétegekbe sorolást nem a Cole és Cole 3^ által használt széles körű közvéleménykutatás szerint végeztük, hanem mindössze öt kutató (két kandidátus és három doktor) véleményének átlagára alapoztuk. így ezek az adatok nem annyira megbízhatóak, bár meg kell jegyeznünk, hogy - más tényező mérésére (faji diszkrimináció) — Cole és Cole is használta ezt a redukált közvéleménykutatást. A négy ténylegesen mérhető tényező szerinti rangosorlást a 20. táblázat tartalmazza, ahol a szerzőket csak a kódszámukkal tüntettük fel, illetve eltekintettünk az alacsonyabb két kategóriába tartozó igen nagyszámú szerző felsorolásától. Nem használtuk fel az összes rendelkezésre álló adatot az egyes tényezők közötti korrelációk számításához sem, abból a szempontból kiindulva, hogy a kis termelékenységű, csak tranziensként megjelenő, többnyire valamelyik tapasztaltabb kutató irányításával dolgozó kutatók számításba vétele mesterségesen jó korrelációs koefficienseket eredményez. így az összehasonlításra kerülő öt-öt réteg által kiadott 5x5-ös mátrix 1,1; 1,2; 2,1 és 2,2 elemeit kihagytuk a korrelációszámításból. Egyszerűen fogalmazva: az elv az volt, hogy olyan személyekre korlátozzuk a vizsgálatot, akik a magasabb rétegekbe tartoznak, és ne javítsák a jó találatok számát olyan jelentéktelenebb kutatók, akikről „nem kunszt' megmondani, hogy jelentéktelenek. Az így számított lineáris korrelációs paraméterek a 21. táblázatban láthatók. Mindenekelőtt említésre érdemes, hogy a mért tényezők (szerzőségek, élettartam és idézés) egymásközt rossz korrelációt adnak, ami azt mutatja, hogy nem ugyanazt a hatást mérik. (Ez alól csak az egyszerű és frakcionális szerzőség viszonylag jó korrelációja a kivétel, de - lévén ezek egymásból származtatott mennyiségek - ez természetes is.) Szembetűnő a minősítés és a mennyiségi tényezők jó korrelációja (még az iránytangens és a tengelymetszet tekintetében is a nagyjából 1 : 1 arányú megfelelés), míg az idézés, mint minőségi tényező enyhén szólva közepes korrelációt mutat a minősítéssel. Utalunk itt a már említett ellentmondásokra a minősítettek számának időbeli alakulásában, ami ugyancsak azt mutatta, hogy a végzett munka minőségét eléggé jóindulatúan kezelik a tudományos minősítés során. Az ott felvetett kérdésre, hogy mik azok a tényezők, amelyeket mérvadónak tart a bírálói gyakorlat, azt a választ adhatjuk mostmár, hogy elsősorban a dolgozatok száma, azaz a mennyiségi tényező. Az „elismertség" ugyanilyen összevetése ugyanakkor megmutatja, hogy - amennyiben a véleményalkotásnál névtelen maradt a véleményalkotó — nem a dolgozatok száma befolyásolja, de nem is az idézés-analízis adta minőség, hiszen azt nem ismerték az egyes véleményalkotók (vö. az m és b-értékeket), hanem leginkább a szerzői életkor. 20. táblázat A szerzők rangsora a különböző paraméterek szerint Rétegsor- Egyszerű szerzőség Frakcionális szerzőség Élettartam Évi frakcionális idézés szám 5. 14,19,32,39,53 4. 46,4,84,117,6, 47,172,52 3. 69,61,72,33,64, 12, 128, 10, 30, 121,77, 78,85, 170, 66, 22,48, 114 14, 19,39,46,4 52, 53,72, 32,47, 64,84, 172 33, 117, 6,61,66, 69,48, 10, 12,22, 30, 34 19,46,8,34,4, 47 6, 12, 14,39,72, 52,1,32,67, 160 23,33,35, 53,85, 139,2,5,113,121, 141,31,63,78,117, 10,84, 127, 16,64, 66, 70 19,46,33,64, 14,61,72 12,30,81,6, 39,244, 146,84,22 52, 32,47, 158,77, 53, 15, 10, 172,78, 139, 246,79, 141, 16, 70,93, 214
