Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 3. A magyar elektrokémiai irodalom (1897-1971) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel
50 A MAGYAR ELEKTROKÉMIAI IRODALOM 100 50 30 o o 10 o oo 5 o 3 o ODO ll ooodbooooooolroooo —I 1 1 1 L — 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 Ev 7. ábra. „Erősen" hivatkozott cikkek kumulatív számának változása Az elektrokémia nem tartozik az országosan vagy tárcaszinten kiemelt kutatási irányzatok közé, az utóbbi években tehát nem a „szinten tartás" valósult meg, ahogy azt tervezték, hanem sorvadás. Felvetődhet a kérdés, hogy a mennyiségi visszaesést nem kompenzálta-e az átlagos színvonal hasonló mértékű emelkedése. Sajnos az adatok ilyen jellegű minőségi változást nem mutatnak: megvizsgáltuk az ún. „erősen" idézett munkák számának időbeli változását (7. ábra).* Éves átlagban az ilyen munkák száma 0 és 7 között változott anélkül, hogy szignifikáns emelkedést mutatott volna a legutolsó éveket tekintve. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a magasabb minőségi kategória kiválasztásával a növekedési sebesség mintegy a felére csökken. Az adott területen lényeges új eredmények száma, amelyek egyéni megítélésünk szerint nagyjából a tudományok doktora fokozat eléréséhez megkívánható minőségi szintet adják, csak mintegy 13 éves kétszereződési idővel nő. Már itt érdemes megjegyezni, hogy ez, a továbbiakban „releváns mag"-nak nevezett alcsoport, csak 54 szerzőt foglal magában, akik közül mintegy harminc a szakmai körökben jól ismert név. A minősítettek számának változása Érdekesnek ígérkezik a tudomány „gépezete" egy másik termékének, a minősítettek számának alakulását összevetni a publikációk számának növekedési rátájával. A 8 —10 ábrákon a kandidátusok, doktorok és akadémikusok számának változását tüntettük fel az 1953—74-es idoszaKra vonatkozóan** (A kezdeti gyors növekedési szakaszokat figyelmen kívül hagyhatjuk, amennyiben nem követik az exponenciális törvényt, mert ez a „vákuumba való expanzió" másutt is kimutatott jelensége, illetve annak következménye, hogy a hiányos adatok nem tükrözik a tényleges kumulatív számokat.) *,.Erősen" idézettnek tekintettünk minden olyan közleményt, amely, ha 1963-ban vagy azután jelent meg, akkor éves átlagban egy vagy több idézetet kapott, illetve, ha a korábbi cikkek esetében az avulást korrigálva (1. később) ilyen értéket kaptunk a megjelenését követő 10 év átlagában. *'Adatforrásul az 1970-es és 1973-as Akadémiai Almanachot használtuk.
