Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 2. A hazai kutatási erőfeszítés a fizikai tudományokban. Nemzetközi összehasonlítás tudománymetriai módszerekkel
A HAZAI KUTATÁSI ERŐFESZÍTÉS 3 7 Az eredmények értékelése Amennyiben valamely országban a kutatási erőfeszítés egyenlően oszlana meg a fizika 10 alterülete között, az országon belüli aktivitási indexnek (Aj) mindenalterületen 1,0 értéknek kellene lennie. Ez a helyzet azonban még ideális esetben sem valósul meg, ugyanis a fizika egyes területeinek művelése az ország anyagi és szellemi erőfeszítését eltérően veszi igénybe. Ezért főleg kis országoktól nem várható, hogy minden egyes alterületen egyforma intenzitással kutassanak. Mint a táblázatokból látható, minden országban vannak intenzívebben művelt vagy kiemelt, illetve kevésbé intenzíven művelt alterületek. Hogy az intenzívebb művelés tudatos tervezés, átgondolt tudománypolitikai intézkedés és összpontosított erőfeszítés eredménye-e vagy véletlenszerű-e, azt nagyon nehéz eldönteni. Hazánkra vonatkozóan például az adatokból nagy valószínűséggel megállapítható, hogy nem véletlenszerű a magfizikai tevékenység intenzitása, illetve a kondenzált anyag szerkezetének területén folyó szinten az átlagot meghaladó volta. Mint a táblázatokból láthatjuk, a hazai fizikai kutatási tevékenység a következő öt alterületen intenzívebb az átlagosnál: általános fizika, magfizika, atom- és molekulafizika, kondenzált anyag elektronszerkezete, elektromos, mágneses és optikai tulajdonságok kutatása, valamint interdiszciplináris fizika (a tudomány és technika rokonterületei). Ezzel szemben a másik öt területen természetszerűen az átlagosnál alacsonyabb a kutatási tevékenység. Ez utóbbiak közül talán egyedül a geofizika, csillagászat és asztrofizika területén tapasztalható szerény intenzitású tevékenység a meglepő, főleg ha az említett első alterületen lévő hagyományainkat tekintetbe vesszük. Azt feltétlenül meg kell azonban említetnünk, hogy vizsgálatainkban egyetlen mutatótípus alapján mért tevékenységi trendekről van szó minden minőségi finomítás nélkül és ez a következtetések levonásánál különös óvatosságra int. Érdemes megvizsgálni, hogy az öt, hazánkban intenzíven művelt alterületen milyen más országok fejtenek ki Magyarországhoz hasonló kutatási erőfeszítést? Az általános fizikában hazánk kutatási erőfeszítése Csehszlovákiáéhoz, Üj-Zélandéhoz, Spanyolországéhoz, Írországéhoz, Angliáéhoz, Lengyelországéhoz, Belgiuméhoz, Izraeléhez és Olaszországéhoz hasonló. Magfizikában hasonló erőfeszítést fejt ki többek között Finnország, Egyiptom, Dánia, Argentína, Svédország, Románia, Brazília és Norvégia. Atom-és molekulafizikában: Kanada, Hollandia, Finnország, Argentína, Belgium, Franciaország, Izrael. A kondenzált anyag elektronszerkezete, elektromos, mágneses és optikai tulajdonságok kutatásában: Egyiptom, Lengyelország, Szovjetunió, Csehszlovákia, Hollandia és Svájc. Interdiszciplináris fizika és a tudományéés technika rokonterületein Japán, Anglia, Norvégia, Románia és az NSZK. Érdemes talán arra is felfigyelni, hogy például az interdiszciplináris fizikai kutatás területén hazánk relatív kutatási intenzitása úgy a hazai, mint a világátlaghoz viszonyítva Japánnal együtt világelsőséget jelent. Valószínűnek tartjuk, hogy ez abból ered, hogy erre az alterületre sorolták a fizikai kémiai tárgyú közleményeket is és ez emelte meg a relatív tevékenység értékét. A képlmég többet mond, ha az országon belüli aktivitást az egyes területeken (Aj) a hazánkhoz hasonló szellemi és anyagi potenciállal bíró országokat hasonlítjuk öSsze. A 18. táblázatban tüntettük fel azon országokat, amelyek energiafogyasztása 15 MWóra és 300 MWóra között (197l-es adat), a publikáló kutatóik - az ISI Philadelphia SCI adatbázisa alapján meghatározott - száma pedig 800-2500 között (1967-1973 évek közötti átlag) mozog. 1 4 A teljes mintában vizsgált 56 országban az Aj aktivitási indexek eloszlása normális és középértéke 1,0 körű! van (4. ábra), ami azt jelenti, hogy a tudomáppos alapkutatás önszabályozó mechanizmusa alapján a világ igyekszik a nagy rendszert úgy mozgatni, hogy'lehetőleg minden
