Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 1. Összehasonlító adatok a magyar természettudományos alapkutatás nemzetközi helyzetéről
33 ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK 7. táblázat* Az egyes országok részesedése a világ természettudományos folyóiratcikk-termeléséből a Science Citation Index adatai alapján 1975 1976 Ország cikkszám részesedési % cikkszám részesedési % 3. *Anglia 30 300 6,6 37 200 6,5 4. NDK • NSZK 29 400 6,4 29 100 5,1 5. Franciaország 21 500 4,7 25 700 4,5 6. Japán 17 400 3,8 22 990 4,0 7. Kanada 15 600 3,4 21 100 3,7 8. India 8 700 1,9 12 000 2,1 9. Ausztrália 7 300 1,6 9 100 1,6 10. Olaszország 9 200 2,0 8 000 1,4 11. Svájc 6000 1,3 6 900 1,2 12. Svédország 5 500 1,2 6 900 1,2 13. Hollandia 4 600 1,0 6 300 1,1 14. Izrael 4 600 1,0 5 700 1,0 15. Lengyelország 3 700 0,8 4 600 0,8 16. Belgium 3 700 0,8 4 000 0,7 17. Csehszlovákia 3 200 0,7 4000 0,7 18. Dánia 2 800 0,6 3400 0,6 19. Magyarország 2 300 0,5 2 900 0,5 *Az első két helyet minden bizonnyal az USA és a Szovjetunió foglalja el, de adatfonásunk az utóbbira vonatkozólag nem szolgáltatott adatot. A rangsor alapjául az 1976. év adatait vettük. zők számával mért tudományos potenciálja között. 5 0 A BNT világrangsorában Magyarország a 24. helyet foglalja el, ami az előző táblázatokkal való összehasonlítás után arra a következtetésre vezet, hogy pillanatnyilag Magyarország gazdasági fejlettségének megfelelően, sőt azt kissé meghaladó mértékben részesedik a világ tudományos információtermelésében. Hogy ez a helyzet meddig lesz tartható, az számos tényezőtől függ. Az azonban biztos, hogy fejlődésünk (vagy hanyatlásunk) nyomonkövetése, valamint a szabályozási és értékelési intézkedések nagy része csakis az olyan (vagy annál jobb) „mutatók" vizsgálatán keresztül történhet, mint amilyenek körvonalazására jelen vizsgálatunk az egyik első szerény próbálkozás.
