Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
VI. A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁLÁS ÉS KOMMUNIKÁLÁS - 2. Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztő bizottságának összetétele. Új módszer országok természettudományos kutatási tevékenységének tudománymetriai értékelésére
VI. 2. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATOK SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÖSSZETÉTELE Üj módszer országok természettudományos kutatási tevékenységének tudománymetriai értékelésére* Amikor mintegy 300 évvel ezelőtt a tudomány történetének egyik legjelentősebb eseményeként 18 7 az első tudományos folyóiratok megjelentek, lehetővé vált a tudományos kutatások eredményeinek cikkek formájában való rendszeres publikálása. Brookes szerint ez volt a 1 RA modern tudomány születésnapja.Korunkban, amikor az egyre fokozódó méretekben termelődnek a tudományos eredmények, a folyóiratoknak jut az a sorsdöntő szerep, hogy meghatározzák, melyek legyenek azok az eredmények, elméletek, amelyek belekerülnek a nemzetközi kommunikációs áramba. A tudomány eddigi integritását egyes szerzők szerint 14,18 0> 18 4 a folyóiratok léte, illetve a folyóiratok szerkesztőinek bíráló tevékenysége őrizte meg. Ezt a tevékenységet a korrekt versengés, a szakterület művelőinek „önszabályzó" szkepticizmusa, végső soron a folyóiratcikk elfogadási rendszere alakította ki. 19 8 A tudományos folyóirat tehát, mint a tudományos cikkek formájában közölt eredmények hordozója, terjesztője és tárolója a kutató munkájához nélkülözhetetlen. A tudomány művelőinek ugyanis létérdekük, hogy mások eredményeit megismerjék, valamint az is, hogy saját eredményeiket publikálják, és kommunikálják, aki ezt nem tenné meg, megszűnne kutatónak lenni. 1 4 A tudományos közösség számára viszont nem közömbös, hogy mi lát napvilágot az egyre szaporodó folyóiratokban, és ez a közösség arra törekszik, hogy a tudományt megvédje a kontárok, a sarlatánok és a kellő képzettséggel nem rendelkezők szellemi termékeitől, gátat vessen ezek által írt cikkek megjelenésének. A folyóiratok szerkesztőségei a hozzájuk beérkező cikkekből válogatva arra törekszenek, hogy a lehető legjobb minőségű, a folyóirat célkitűzéseinek legmegfelelőbb cikkeket jelentessék meg, hiszen egy ilyen válogatásra már a korlátozott publikálási kapacitás miatt is szükségük van. Itt a „legjobb minőségű" kifejezés relatív fogalom, a hierarchikus rendben felül álló folyóiratok utasítják el legnagyobb arányban a kéziratokat, míg a kisebb presztízzsel rendelkezők, melyeknek kommunikálási szintje alacsonyabb, nem ítélnek ilyen szigorúan. 19 2' 19 8 A fenti feladat, vagyis a tudományos folyóiratok őrzése az „illetéktelenek" ellenében, valamint a beérkező kéziratanyagból való válogatás a folyóirat főszerkesztőjére hárul. A főszerkesztő a szerkesztő bizottsági és tanácsadó bizottsági tagok, valamint a szakmai bírálók „kapuőrökként" azon munkálkodnak, hogy a folyóirat csak megfelelő színvonalú és a tudomány fejlődését elősegítő cikkeket adjon közre. 19 9 A szerkesztőknek, mint bírálóknak fent említett szerepe mondhatni egyidős magával a tudományos folyóirattal, így például az „Observation sur la Physique, sur l'histoire naturelle et sur les arts" c. francia tudományos folyóirat már 1773-ban szerzői számára kiadott tájékozta*Zándely Sándor, Schubert András, Braun Tibor, Kutatási jelentés, MTA Könyvtára, Budapest 1981.
