Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
V. EGYÉNEK ÉS CSOPORTOK - 2. Kutatók idézetelemzési rangsorolásának néhány metodikai kérdése
218 KUTATÓK IDÉZETELEMZÉSI RANGSOROLÁSA A minta általános jellemzése céljából a 69. táblázatban összegeztük a szerzők, valamint a különböző tudományágak területén megjelent dolgozataik számát; feltüntettük szerzőségük, részleges szerzőségük átlagát, szórását, továbbá korukat is. Bár az egyénenkénti cikktermés enyhe emelkedést mutat a matematikától kezdve a biológia felé (alap- és alkalmazott kutatásokat egybevéve), a különbségek meglehetősen csökkennek, ha a többszörös szerzőség hatását a részleges szerzőség kiszámításával kiiktatjuk. Közismert, hogy az egyszerzős cikkek a matematikában a leggyakoribbak, s legkevésbé a biológiában s a többszörös szerzőség növeli a néhány munkatárssal dolgozó tudós „termelékenységét". A műszaki tudományoknál tapasztalt kivételesen alacsony cikktermés annak tudható be, hogy a műszaki tudományok képviselőinek érdeke fűződik ahhoz, hogy gyártási eljárások szempontjából fontos eredményeiket titokban tartsák. 1 4 Az utolsó két oszlopban látható adatok egyenletessége, szórásuk, valamint az a tény, hogy a szerzők közül senki sem közölt 20-nál kevesebb cikket, mind arra utalnak, hogy ez a minta alkalmasabb az egyéni cikktermés és az idézési típusok kapcsolatának tanulmányozására, mint valamilyen, szerzőkből véletlenszerűen összeállított minta, hiszen a mi mintánkban nem fordulnak elő mindössze egy vagy két dolgozattal szereplők, akik esetében az „alacsony idézettség alacsony dolgozatszám" korreláció hamis volna. Másrészt az egyéni cikktermés szórása sem túlságosan szűk, hogy triviálisan alacsony korrelációt eredményezzen. Az egyéni dolgozatjegyzék cikkei számának megállapításánál tekintetbe vettük azt a speciálisan magyar szokást, hogy kutatóink ugyanazt a dolgozatot gyakran magyarul és egy idegen nyelven is közlik. Ennek az általánosan elfogadott gyakorlatnak a célja az, hogy megkönnyítse a magyar tudományos közösségen belül az információcserét, továbbá célja az is, hogy ezáltal a tudomány fejlődésével párhuzamosan fejlődjön a magyar tudományos szaknyelv. A szerzők a több nyelven is közölt cikkeiket közös sorszámmal látták el a publikációs jegyzéken, így a duplikációk megállapíthatók. Azokban az esetekben, amikor ez nem volt egyértelmű, átvizsgáltuk a listát sa duplikációkat egy sorszám alatt egyesítettük. Az idézéseket azonban minden cikkre külön-külön gyűjtöttük össze, majd utólag összesítettük ugyanazon cikk több nyelvű közlésére kapott idézéseket. 69. táblázat A vizsgált egyének és cikkeik eloszlása tudományágak szerint Tudományág Egyének Cikkek Szerzőség Frakcionális szerzőség Kor Tudományág száma átlaga (és standard deviáció) Matematika 9 432 48 (23) 40,8 (20,3) 45(9) Fizika (összes) 33 2178 66 (26) 41,5 (18,7) 52(10) („előtérben álló") 6 301 50(18) 33,4 (14,0) 45 (5) Kémia 9 772 86 (30) 46,3 (16,4) 46(5) Biológia 5 378 76 (52) 40,7 (24,4) 45(4) Orvostudomány 14 1754 125 (54) 58,1 (33,6) 50 (5) Mezőgazdasági tudomány 5 566 113(83) 76,0 (58,2) 52(4) Műszaki tudományok 5 193 39 (17) 25,0(15,7) 48(2) összesen, illetve nagy átlagban 80 6273 79 (37) 45,5(21,0) 50(8)
