Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
IV. KUTATÓINTÉZETEK - 1. 85 hazai természettudományos kutatóintézet publikációs tevékenységének tudománymetriai elemzése
IV. 1. 85 HAZAI TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZET PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TUDOMÁNYMETRI AI ELEMEZÉSE* A tudományos kutatás egyik alapvető, más emberi tevékenységformától megkülönböztető sajátossága az, hogy terméke: információ; nevezetesen a tudományos közösség nyilvánosságának szánt információ. A tudományos kutató munkája közvetlenül azáltal realizálódik, hogy eredményeit — szóban vagy írásban — közzéteszi, publikálja. 1®' 16 6 A nyilvánosságra nem hozott, netán szándékosan eltitkolt eredmények esetenként hasznosak lehetnek egyének vagy kisebb-nagyobb közösségek számára (pl. szabadalmaztatható eljárások vagy hadiipari kutatások esetében), de mivel nem bővítik a tudomány információkészletét, tudományos értéket nem tulajdoníthatunk nekik. Tudományos értéke csak publikációnak lehet; ebbe most és a továbbiakban beleértünk minden, a tudományos közösség nyilvánosságának szánt szóbeli és írásbeli közleményt. A tudományos publikációkban megfogalmazott információ értéke legáltalánosabban szólva használhatóságában rejlik. A tudomány eredményei használhatók — és ezáltal értékesek lehetnek az emberi lét legkülönbözőbb szféráiban; ez a tény hozta létre és élteti ma is a tudomány intézményét. A tudomány művelői (és elemzői) számára azonban különös jelentősége van a tudományos publikációk tudományos értékének, vagyis annak, hogy a kérdéses információt milyen mértékben használhatják új tudományos eredmények létrehozásában, ill. ennek kapcsán milyen mértékben ismeri el és teszi magáévá azt a szakmai közvélemény. Nem kétséges, hogy egy tudományos munka „valódi értékének" megítéléséhez sok esetben igen hosszú időre és rendkívüli szakértelemre van szükség. A tudományos publikációs tevékenység kialakult szokásai azonban segítséget nyújtanak ahhoz, hogy viszonylag gyorsan és a szakterület mélyebb ismerete nélkül is megbecsülhessük a publikációknak a fenti értelemben vett értékét. A tudományos közösség mérvadó tagjai egyrészt a kéziratról adott szakmai bírálattal, másrészt a publikációra való hivatkozással adhatják látható jelét annak, hogy a benne foglalt eredményt elfogadják, illetve használják-e. 16 7 Mivel a kéziratok bírálatának szigora és alapossága általában a folyóiratok szakmai tekintélyébei és olvasottságával párhuzamosan növekszik, a megjelenési hely kétszeresen is utal a publikációban foglalt eredmények használhatóságának esélyeire; egy rangosabb folyóiratban megjelent cikk egyrészt nagyobb valószínűséggel elégít ki magasabb tartalmi követelményeket, másrészt a szakterület művelőinek szélesebb körében válik ismertté, mint egy kevésbé rangos folyóiratban megjelent társa. Egy publikációra való hivatkozás jelzi, hogy a benne foglalt információt tudomásul vették és valamilyen módon használták is. Jól ismertek azok az érvek és ellenérvek, melyekkel az idé1 zetelemzés hivei és ellenzői közötti vitákban találkozhatunk. 1 0 Meggyőződésünk, hogy míg egyes művekre és egyes szerzőkre az idézetelemzés (de ugyanezt elmondhatjuk a tudományelemzés bármely más módszerére is) csak rendkívüli körültekintéssel értelmezhető eredményekre vezethet, cikkek, illetve szerzők elegendően nagy halmazának alkalmas statisztikai módszerekkel 'Schubert András, Csobádi Péter, Nagy József, Braun Tibor: A Tudománypolitikai Bizottság Titkársága felkérésére készített kutatási jelentés (1980) rövidített változata. \
