Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 4. Hazai idegen nyelvű természettudományi folyóiratok értékelése nemzetközi összehasonlításban

181 HAZAI IDEGEN NYELVŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK Kézenfekvő egy kézirat folyóiratbeli „tényleges átfutási idején" azt az időtartamot érteni, amely alatt az információ a kézirat leadásától az olvasóig eljut, mivel minden ez alatt az idő alatt történő esemény végülis a folyóirat előállításával kapcsolatos. Nyilvánvaló, hogy végül a külföldi olvasók jelenthetnek az egész világra kiterjedő nyilvánosságot. Ennek megfelelően a magyar folyóiratoknál a kézirat leadásától a magyar olvasóhoz (MTA Könyvtárához; II. görbék), illetve a külföldi (egységesen pl. az egyesült államokbeli) olvasóhoz (III. görbék) való eljutásig teijedő időt (ez utóbbinál a postai szállításra méltányosan 1 hónapot számítva); külföldi folyóiratoknál egységesen a magyar (számukra értelemszerűen külföldi) olvasóhoz (MTA Könyvtárához; II. görbék) való eljutásig eltelt időket mértük tényleges átfutási időkként. Ezek mellett minden lehetséges esetben - szintén kumulatív görbék formájában - a látszólagos átfutási időket (I. görbék) is feltüntettük, hogy ezzel a konvencionálisabb szemléletmódot követők számára is lehetőséget biztosítsunk az értékeléshez. Mi magunk azonban elsősorban a tényleges átfutási időket (a magyar folyóiratoknál a III., a külföldieknél a II. görbék) használjuk fel az összehasonlító értékelésre, mert - a korábban mondottak alapján — úgy véljük, hogy ezzel járunk közelebb a valósághoz. Megjegyezzük, hogy az olyan - végülis elfogadott — kéziratoknál, amelyeket a beérkezés után a szerzőhöz revízióra esetleg többször is visszaküldték (ezek száma kicsi az összeshez képest), a végső változat beérkezésétől számítottuk az átfutást; célunk az elfogadásra egységesen alkalmas cikkek átfutási idejének mérése volt. A lektorálásra-revideálásra fordított idő adott esetben néhány hónaptól a tőkésországok vizsgált folyóirataiban kb. 1 évig, a szocialista országokéiban 12—18 hónapig is terjedhet, és erre gondolnia kell annak, aki az átfutási időtartamok abszolút számértékeit is vizsgálja. Eredmények és értékelésük Ábráink mindegyike 8 grafikonsort mutat. Az egy-egy tudományterület folyóiratainak adatai függőleges elrendezésben láthatók. A 89. és 90. ábrákon a bal oldali oszlopban a biológiai, a jobb oldaliban a kémiai folyóiratok 1973-as, illetve 1977-es átfutási adatai, a 91. és 92. ábrákon pedig a baloldali oszlopban a matematikai, a jobb oldaliban a fizikai folyóiratok 1973-as, illetve 1977-es átfutási adatai találhatók. Az oszlopokon belüli sorrend: egy vezető tőkésország, egy Magyarországgal összevethető méretű tőkésország és egy másik szocialista ország folyóiratának összehasonlító adatai után a megfelelő magyar Acta adatai következnek. A grafikonok a (leadástól-megjelenésig) átfutott kéziratok %-os arányát kumulative szemléltetik az idő függvényébea Az 1 éven belül átfutott kéziratok %-át (É) jelző paraméter „érzékenysége" a többiénél nagyobb; a független változó viszonylag kis megváltozása a függő változó viszonylag nagy változását eredményezheti. Mégis kitérünk rá, ha jelentősebb változás jelét mutatja, mert az 1 év - mint korábban említettük — kb. az a határ, ahol a középszerűség az átfutási idők tekintetében kezdődik. A 89. és a 90. ábrákon az angol Proceedings of the Royal Society ' B' sorozatának adatai láthatók. A folyóiratbana kéziratok átfutási középideje (áki) 8 hónap (1977), ami enyhe esést jelent az 1973-as 6 hónaphoz képest, de még mindig ideálisan rövid. Ez kb. megfelel annak az ingadozásnak, ami az egyes évfolyamok viszonylatában természetesnek mondható. A középső félidő (kfi) mindkét esetben alig több 1 hónapnál; az elfogadott kéziratok 50 %-a jelen esetben a 7,5 és 8,5 hónap közötti időben fut át. Ez azt jelenti, hogy egyes számokban a kéziratok jelentős része közel azonos 'korú', lényeges lemaradás nincs. Ez az érték — mint később látni fog-