Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 2. Hol publikálnak a magyar kutatók? Mennyiben tükrözik az Akadémia Actái a magyar tudományt?

/ HOL PUBLIKÁLNAK A MAGYAR KUTATÓK? 163 Milyen országok kutatóiból áll a mintegy 2/3 részt kitevő külföld? India és Egyiptom ku­tatói az Acta Phys. Hung.­ban publikáló külföldiek közel 70 %-át (!) teszik ki (82. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezen Acta szerzőinek közel a fele két fejlődő országból küldi be cikkeit. Mindez valószínűleg nemcsak az Actáknál tapasztalható jelenség; a „külföldi" folyóiratban való publi­kálás a legtöbb kutató számára vonzó az egész világon. 15 7 Végül a magyar szerzők publikálási helyével foglalkozó 6. ábrát táblázattal egészítjük ki. Az 55. táblázat gyakorlatilag a teljes magyar természettudományos produkció 15 8 1973-as évi publikálási helyének megoszlását mutatja különböző szempontok szerint. Az egyes oszlopok számadatai a jelzett országok folyóirataiban 1973-ban megjelent magyar publikációkkal kapcso­latosak. „Idézett"-en olyan 1973-ban megjelent cikkeket értünk, melyek az 1973—1976-os vizs­gálati periódusban idézetet kaptak. A „nem ismert "-tel jelölt cikkek megjelenési helye azono­síthatatlan volt (ezek általában közlés alatt álló cikkek). Az 55. táblázat 1. oszlopában az egyes számadatok a jelzett ország folyóirataiban 1973­ban megjelent és idézetet kapott cikkek arányát mutatják az 1973-ban ott megjelent összes ma­gyar természettudományos cikkhez viszonyítva. Az oszlop az ezen hányados szerinti rangsor is egyben. Az 1,000 azt jelzi, hogy valamennyi, pl. japán folyóiratban közölt magyar cikk idézetet kapott, a pl. jugoszláv folyóiratókban publikáltak közül pedig egyik sem (0,000). A 2. oszlop­ban az adott ország folyóiratában megjelent magyar publikációk abszolút száma látható, a 3. oszlopban pedig az ezen cikkek aránya az 1973-ban publikált összes cikk %-ában. A 4. oszlop számai azt jelzik, hogy a 2. oszlop cikkei közül hány kapott idézetet, míg az 5. oszlop lényegé­ben a 2. és 4. különbsége: az idézetet nem kapott cikkek számát mutatja. A 6., 7. és 8. oszlopok a cikkek „hatásosságának" egyes jellemzőit adják. A 6. oszlopban az illető ország folyóirataiban megjelent cikkekre kapott idézetek összes száma látható, a 7. oszlopban az idézett cikkenkénti átlagos idézetszám. Végül a 8. oszlop az egy magyar cikkre ju­tó átlagos idézetszámot mutatja az 1973-ban ott megjelent összes cikkre vonatkoztatva. Ha a nem idézett cikkek és az összes cikkek hányadosát az 1. oszlop megfelelő számada­taiból levonjuk, a [+1; — 1 ] intervallumban feltüntethető értékeket kapunk. A 83. ábráról leol­vasható, hogy a +1 értéknél jelzett Japán és Svédország folyóiratai esetében a cikk „elhelyezésé­nek" megválasztása és a cikk „hatásossága" (kapott idézetek a cikkek számához képest) pozitív korrelációt mutat. A —1 érték felé haladva az idézett és a nem idézett cikkek különbsége az ösz­szesre vonatkoztatva fokozatosan romlik: Kanada és India folyóirataiban megjelent magyar cik­keknek csak a fele kapott idézetet (±0), míg a francia, szovjet és jugoszláv folyóiratok esetén a publikálásra választott hely és a kapott idézetszám negatíve korrelált (—1). Nyilvánvaló, egy ku­tató a cikkének olyan folyóiratot igyekszik kiválasztani, amely specializáció, szakmai színvonal és biztosítható publicitás vonatkozásában a legmegfelelőbb. Természetesen, ha egy cikk kevés vagy nulla idézetet kap, annak oka lehet az is, hogy rossz. De pl. a francia folyóiratokra nem jellemző, hogy gyenge cikkeket is könnyen elfogadnának. * nem ismert 83. ábra. összefüggés a publikáció helye és a kapott idézetek száma között. Az országokat a gépkocsikon használt jelzések mutatják

Next

/
Thumbnails
Contents