Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 2. Hol publikálnak a magyar kutatók? Mennyiben tükrözik az Akadémia Actái a magyar tudományt?

158 HOL PUBLIKÁLNAK A MAGYAR KUTATÓK? nésében nincs késés, a lektorálás szigorú, a nagy szakmai érdeklődésre való tekintettel növelték a folyóirat terjedelmét stb. Legtöbb észrevételére konkrét adataink adják a választ, elöljáróban csak egy megjegyzésére reflektálunk. Az, hogy egy tudományterület „nagy" nevei egyáltalán már szerepeltek a megfelelő Acta szerzői között, nem bizonyítja, hogy a magyar kutatók nem „idegenkednek" az Actákban való publikálástól, hogy hányad rendűnek tartják „saját" Actájukat, de azt sem, hogy a folyóirat nemzetközi tekintélynek örvend. Gondoljunk arra, hogy a legtöbb Acta alapítását követő években még elismert tudósainknak sem volt egészen egyszerű kézirataiknak külföldi folyóiratokhoz való kiküldése. Ez az idő azonban a múlté, ahogy arra Kovács István is rámutat.

154 Ha viszont egy ismert szaktekintély manapság is publikál a megfelelő Actá'oan, talán valamikor érdemes lenne azt is megnézni, hogy a) publikált-e külföldi folyóiratokban is, b) ha igen, cikkeinek szakmai minőség szerinti melyik részét. A továbbiakban - részben a 153. és 154. cikkekre reagálva — konkrét adatokat közlünk a kéziratok átfutási idejéről az Acta Phys. Hung.ban, egy fejlett ipari tőkésország és egyben tudományos nagyhatalom, egy Magyarországgal (pl. az energiafogyasztás alapján) összevethető méretű tőkésország és egy szocialista ország ugyancsak nemzeti, idegen nyelvű, nem szakosított fizikai folyóiratával összehasonlításban. Elöljáróban elmondjuk, hogy a kéziratnak a szerkesztőséghez való beérkezésétől a folyóiraton szereplő megjelenési dátumig eltelt időt „látszólagos átfutási idő"-ként kezeltük, mivel ennyi idő alatt az olvasóhoz még nem jut el a közölt információ. Ezt az időtartamot a 75—79. ábrákon az I. jelű oszlopgrafikonok mutatják. A II. jelű oszlopgrafikonok a kéziratok beérkezésétől egy magyar könyvtárhoz való érkezésig eltelt időt mutatják. Egy cikk számára azonban egy tőlünk távoli, pl. egyesült államokbeli kutatóhoz való eljutás jelenthet az egész világra kiterjedő nyilvánosságot, mely a cikk megismerését és idézhetőségét lehetővé teszi. Az amerikai kutatókhoz való eljutásig eltelt időt a kéziratok „tényleges átfutási ideje"-ként kezeltük (III. jel). A külföldi folyóiratoknál (75—77. ábra) „látszólagos" átfutási időn kívül értelemszerűen a magyar (számukra külföldi) olvasóig való eljutás idejét mértük, és ezt kezeltük „tényleges átfutási idő"-ként. A külföldi folyóiratok ábráin az ennek megfelelő grafikonok II. jelűek. Az oszlopgrafikonok tetején %-ban adtuk meg az adott számú hónap alatt átfutott cikkek arányát az azonos évi összes kötet összes cikkéhez viszonyítva. A 75—77. ábrák külföldi folyóiratok átfutási idejét mutatják összehasonlításul az Acta Phys. Hung, szintén 1973-a^ átfutási idejével. A 75. ábra a Phys. Rev. A. (USA) átfutási idejét —| lg—

1 ^ 25 30 0 5 10 15 20 Hónap 30 97,8 Hónap 75. ábra. A cikkek átfutási ideje a Phys. Rev. A.-ban (USA) 1973-ban