Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 1. A nukleáris analitikai módszerek fejlődése egy nemzetközi folyóirat növekedésé-nek tükrében

154 A NUKLEÁRIS ANALITIKAI MÓDSZEREK 154 A nukleáris analitikai kutatás gazdasági gyökerei A kutatás nem spontán módon áll össze láthatatlan kutatók erőfeszítéseiből. Emberi, pénzügyi, társadalmi, nevelési és egyéb erőforrások mozgósítására van szükség. Következésképpen: ha egy ország kutatási erőfeszítéseinek mértékére vagyunk kíváncsiak, figyelembe kell vennünk az erőforrások meglétét és felhasználhatóságuk mértékét a nukleáris analitikai kémiai kutatásokban. A nukleáris analitikai kutatás költségeiről van tehát szó, valamint arról, mennyire képes egy adott ország ezeket az összegeket rendelkezésre bocsátani. Ésszerűnek tűnik az a feltevés, hogy egy ország kutatási erőfeszítése az ország gazdaságának valamilyen függvénye.

14

9 Minél több erőforrást állíthat a kutatás szolgálatába, annál nagyobb a kutatási kapacitása. Az ország gazdasága számos módon mérhető, a leggyakrabban használt két mérték a bruttó nemzeti össztermék, GNP (Gross National Product) s az egy főre számított GNP. A két mérték az ország gazdaságának nagyságát, illetve az országban tapasztalható jólétet tükrözi. Valószínű, hogy az ország nukleáris analitikai „nagysága" jobb korrelációt mutat a nemzetgazdaság nagyságával, mint a jólét mértékével. Ennek a tézisnek a hátterét könnyen példázhatjuk: egy olyan országban, mint Luxemburgban, a jólét igen magas szintet ér el (S 2924 GNP per capita), mégis elég kicsiny gazdaságilag (egy milliárd dollárnyi a GNP), hogy jelentős tudományos struktúrát támogathasson. Másrészt egy alacsony jóléti szintet felmutató ország, mint pl. India (S 117 GNP per capita) elég nagy gazdaságilag (71 milliárd dollárnyi GNP), hogy egy népes nukleáris analitikai közösséget fenntartson. Amikor az ország nukleáris analitikai cikkei számának logaritmusát az ország GNP-jének,

1

5' majd pedig az egy főre eső GNP logaritmusával egybevetettük (74a. ábra), a vezető 14 ország esetében nyert adatok a hipotézist megerősítették: az ország nukleáris analitikai „nagysága" jobban magyarázható a GNP-vel (R = 0,69), mint az egy főre eső GNP-vel (R = 0,20). Végül Price

15

1 egy újabb javaslata alapján kísérletet tettünk egy, az ország nagyságát és fejlettségét jobban tükröző mutató használatára. Price szerint a GNP (vagy az egy főre jutó GNP) notórius módon megbízhatatlan vagy megkérdőjelezhető érvényű a világ tervgazdálkodást 4,0 4,4 4,8 5,2 5,6 6,0 lg GNP (1973) 2.0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 Ig KWHR0973) 74. ábra. összefüggés a nukleáris analitikai cikktermés (a JRC alapján), valamint a GNP (a) és kilowattóra (b) között