Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 1. A nukleáris analitikai módszerek fejlődése egy nemzetközi folyóirat növekedésé-nek tükrében
III. 1. A NUKLEÁRIS ANALITIKAI MÓDSZEREK FEJLŐDÉSE EGY NEMZETKÖZI FOLYÓIRAT NÖVEKEDÉSÉNEK TÜKRÉBEN* Bármely tudományág sajátos, összetett képződmény; jellemző vonásainak, fejlődési irányának megismeréséhez az alkotórészek elemzése az elengedhetetlen minimum. Az elemzés számos úton-módon történhet. Tanulmányozhatjuk a tudományág történetét, a profilját meghatározó problémákat, a felhalmozott ismeretanyag természetét, módszertanát, eljárásait; vizsgálhatjuk a társadalmi és kulturális környezetet, a tudományág etikáját, filozófiáját, a foglalkoztatott munkaerő problémáit, a képzés módját, az információcsere eszközeit, csatornáit, sajátos módjait s folyamatait. A szakirodalom, vagyis az adott témáról szóló írások összessége, az információcsere legfőbb eszköze a tudomány bármely területén. A szakirodalomban tükröződik és csapódik le egy tudományág minden tevékenysége s terméke. Következésképpen a szakirodalom elemzése azért is fontos, mert általa az illető tudományág jobb és mélyebb megértéséhez juthatunk el. Egy tudományterület szakirodalmának elemzéséhez több módszer is rendelkezésre áll. 134 Ezek nagyjából a minőségi, illetve mennyiségi módszerek részcsoportjaira különíthetők el. Az első részcsoport módszereinek alapjául a tartalom értékelése, valamint értékrendszerek s követelményrendszerek szolgálnak; a második részcsoportra a numerikus és statisztikai módszerek használata jellemző. A kvalitatív módszerek ereje abban áll, hogy segítségükkel kritikai kiértékelések, összehasonlítások készíthetők; a kvantitatív módszerek előnye pedig abban nyilvánul meg, hogy alkalmazásuk révén az adathalmaz „viselkedésének" bizonyos szabályosságaira, mintáira következtethetünk. A kvalitatív módszerek gyengesége, hogy a segítségükkel felvázolt kép hiányos és esetleg szubjektív. A kvantitatív módszerek viszont a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanak a mélyebben meghúzódó okoknak s a minőségnek. Manapság a tudományos kutatásról nyerhető információ főbb forrásai mind a „formális", mind pedig az „archivális" csatornán belül, az írott közlemények: könyvek, szabadalmi leírások, jelentések, s leginkább folyóiratcikkek. 13 5 A kutatás intenzív és extenzív fejlődése a kutatási közlemények számának növekedését vonta maga után, ez utóbbi pedig a folyóiratok számának gyarapodását. A széles területet átfogó tekintélyes „nagy" folyóiratok mellett megszülettek a szűkebb területek publikációs fórumai is, az ún. szakosított, speciális folyóiratok. A szakosodás az, ami a növekedésüket elsősorban garantálja, körülöttük kristályosodnak ki egy fontos tudományterület eredetinek minősíthető cikkei. Ezek jelentős mértékben elősegítik az információforrások koncentrációját: a korábbi, több folyóiratban szétszórt cikk most egy helyen található. Ennek ellenére a szakosított folyóirat nem vetélytársa az idősebb, tekintélyesebb folyóiratoknak, hiszen ez utóbbiak általában lényegesen szélesebb területet fednek le. A cikkek számának gyors növekedése folytán az új folyóiratok elszívó hatása kompenzálódik. A szakosodás térhódításával párhuzamosan új információforrások létesítése válik szükségessé. Egy folyóirat mellett a szóban forgó szakterületen új folyóiratok s végül, fejlettebb információhordozók születnek, amelyek ismét „osztódással" szaporodnak s ez a ciklus újra és újra megismétlődik. *T. Braun, E. Bujdosó, Journal of Radioanalytical Chemistry, 50 (1979) 9-31.
