Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 9. Az analitikai kémiai információáramlások tudománymetriai vizsgálata
116 AZ ANALITIKAI KÉMIAI INFORMÁCIÓÁRAMLÁSOK 50. ábra. A fontosabb széles spektrumú, általános, és a speciális analitikai folyóiratok, valamint más tudományterületek folyóiratai közötti információáramlás. Az adatok a teljes információforgalom százalékban vannak megadva taink során ezt az eltérést teljesen kiküszöböltük azáltal, hogy csak a folyóirat-idézéseket számláltuk. Az áramlások százalékos megoszlásának grafikus ábrázolása az 50. ábrán látható. Az egy csoporton belüli önidézetek és kereszt-idézetek összegét a csoporthoz való csatlakozásként („feed-back") kezeltük. A két csoport közötti kapcsolat mértéke a visszacsatolásénak kb. a fele, azonos ki- és beáramlással. Mind a két csoport intenzív információcserét mutat más területek folyóirataival (mint fentebb említettük, a beáramlás nemcsak a folyóiratcikkekre, hanem más dokumentumokra történő hivatkozásokat is tartalmazza). Információáramlás az analitikai kémia és más területek között Az analitikai kémiát képviselő általános analitikai folyóiratok, illetve a más területek folyóiratai közötti információcserét a 46. táblázat mutatja. Az utolsó oszlopban látható a érték az éves viszonylatban ki- és beáramló információk számának hányadosa, ami Frame és Baum szerint 11 2 az információáramlás mértékének közvetlenjellemzője. Ha í> 1, az analitikai kémia területéről (1 — ä) x 100 %-kal nagyobb a kiáramlás, mint az oda való beáramlás egy szóban forgó másik területről. Az 51. ábra a kémiai részterületek információáramlási diagramját mutatja, amelyet az általános analitikai folyóiratokra és az analitikai kémia szakfolyóirataira vonatkozó adatbázisunk alapján szerkesztettünk meg. A beáramlási, illetve kiáramlási adatok a kémia területén belüli teljes analitikai információáramlás százalékában vannak megadva. A publikált cikkek száma, mint a folyóiratok méretének jellemzője helyett 12 3 a részterületek látszólagos méretének (S v) fogalmát vezettük be (51. és 52. ábrák). A publikált cikkek számát a folyóiratok megfelelő impact faktorával (hatástényező) szoroztuk, majd az egész részterületre összesítettük; N S V= 2 PJ FJ (7) i=l ahol Pj az i-ik folyóiratban 1978-ban publikált cikkek száma, Fj a folyóirat impact factora, N pedig a részterület folyóiratainak száma (1. 46. táblázat).
