Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 9. Az analitikai kémiai információáramlások tudománymetriai vizsgálata

II. 9. AZ ANALITIKAI KÉMIAI INFORMÁCIÓÁRAMLÁSOK TUDOMÁNYMETRIAI VIZSGÁLATA* A kémia egyik részterületét képező analitikai kémiának jellegzetessége, hogy érzékenyen és azonnal reagál más területek olyan eredményeire és módszereire, amelyek saját céljaira is alkalmazhatók. Ezt az érzékeny beépítési folyamatot mind az analitikai kémia saját területén belül tapasztalható aktivitás, mind pedig a tudománynak és műszaki vonatkozásainak az analitikai eredményekkel szemben megnyilvánuló növekvő szükségletei is sürgetik. Ez az aktivitás a részterületekkel, illetve más tudományágak területeivel való intenzív információcserében nyilvánul meg. A tudományos szakirodalomban a folyóiratok a leginkább használt és elfogadott hivatalos kommunikációs csatornák, a folyóirat-cikkek pedig visszatükrözik azt a mechanizmust, amelynek során az ismeretanyag továbbítódik és megfelelő értékelést kap. A folyóirat-cikkek más folyóirat-cikkekre történő hivatkozásai, illetve a folyóirat-cikkek más folyóirat-cikkektől kapott idézései Jelzett" információ-kvantumoknak tekinthetők, akárcsak a radioaktív atomok a nyomjelzéstechnikában, de legalábbis mutatják az információ-átvitel lehetőségeit.

11

8 Annak a gyakorisága, ahogy a szerzők egy folyóiratban más kutatók más folyóiratbeli munkájára hivatkoznak, megbízható mércéül szolgálhat a folyóiratok közötti információ-áramlás jellemzésére. Ezen információ-kvantumok áramlásának tanulmányozása, a folyóiratokat és az általuk képviselt területeket összekapcsoló idézési hálózatrendszer alapján, lehetővé teszi az analitikai kémiai alapkutatások összefüggéseinek feltérképezését. Az alkalmazott kutatás és fejlesztés területén, — ahol az eredményeket nem mindig publikálják — ez a kölcsönhatás erősebb, mint azt az idézetek áramlása alapján gondolni lehetne. A Journal Citation Reports c. kiadvány,

10

9 mint adatbázis segítségével végzett idézetelemzés érdekes eredményekre vezetett, amely a tudomány belső szerkezetének jobb megértését segítette elő. A folyóiratok hivatkozási kapcsolatainak jellemzésére Narin és munkatársai többféle modellt szerkesztettek.

11

9 A folyóiratok csoportosítására a cluster-analízist alkalmazták a fizika, a kémia és a molekuláris biológia területén.

12

0 A súlyozott paraméterek (pl. influence weight) módszerét

12

1 az orvosbiológiai,

12

2 a fizikai

12

1 és a kémiai

12

3 tudományok területén használták az egyes folyóiratok szakmai tekintélyének (influence) számszerű érzékeltetésére, az egyes folyóiratok méretét, befolyását, hivatkozási prioritásait és rangsorolását mutató hatás-daigramok megszerkesztésére. Az idézetszámlálás módszerét a kanadai folyóiratok interdiszciplinaritásának mérésére, egyes tudományterületek azonosítására,

12

5 a legfontosabb folyóiratok közötti kapcsolatok feltárására

12

6 és a perifériálisnak számító szakfolyóiratok elkülönítésére

12

7 is felhasználták. A Journal Citation Reports-ból származó, „idéző-idézett" viszonjd mutató sémát felhasználva, Petruzzi kimutatta,

12

8»

12

9 hogy az Analytical Chemistry c. folyóirat nemcsak a saját szakterületén játszik kulcs-szerepet, hanem más tudományterületeken is. "Bujdosó E., Braun T., Lyon, W.S. (megjelenés alatt).