Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Előszó
7 Az utóbbi esztendőkben végre örvendetesen fellendült a tudományos szintű intenzív hazai néphitkutatás. Éppen ezért a feltárt változatos és gazdag adatsorok birtokában indokoltnak és elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy közreadjuk a sokrétű levéltári iratanyagból feltárt Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék minden idevágó adatát. 1 E szándékunkat nem keresztezik Schram Ferenc 1970-ben .Magyarország boszorkányperei 1529-1768" című munkájának első kötetében közreadott e megyebeli peres esetek. A szerző ugyanis több esetben csak hiányosan: a döntő fontosságú ügyészi vádbeszéd mellőzésével, vagy éppen az ítélet elhagyásával, illetve másfél sornyi regesztában, zömében csupán a vármegyei bűnügyek jegyzőkönyveiből (Prothocollum Criminale) közli a vonatkozó pereket. De sajnos még e kötetekből is hagyott ki eseteket. Schram nem ismerve az úgynevezett kettős vármegyét, csupán Heves megye címszó alatt sorolja be a vele törvényesen egyesített Külső Szolnok vármegyei - zömében a mai Szolnok megyei - pereket is; ezzel a tévedésével nem kevéssé félrevezetve a néprajz, közelebbről a néphit tudományos kutatóját. S amíg Schram Ferenc csupán 17 1726 és 1768 közötti peres esetről tudósít munkájában, addig én az egri levéltárak minden állagára kiterjedő feltárás eredményeként 84 1645 és 1814 közötti, a néphit témájába tartozó esetre derítettem fényt. A Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék közös joghatósága alatt állott hatalmas terület néphitének teljesebb és egységesebb megismerése indokolja - s a fentebbi okok is magyarázzák miért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak a már Schram által is közreadott esetek besorolását a levéltári forrásoknak a lehetőség keretei közötti maximális teljességre törekvő összeállításunkban. így ugyanis a kutató együtt találja e közigazgatási egység valamennyi feltárható, s a néphit körébe eső perét, esetét. A két vármegyének: Hevesnek és Külső Szolnoknak egyesítését 1569-ben törvény rendelte el, miután Külső Szolnok zömében török uralom alá került. A jelen összeállításunkban bemutatott esetek, perek e kettős vármegye törvényszéke előtt folytak le. (Csak 1876-ban a 33. törvénycikk nyomán vált szét a kettős vármegye Heves és JászNagykun-Szolnok vármegyére, az utóbbiba olvasztva a Nagykunságot és a Jászságot. 2 Heves vármegyének török kézre jutása nyomán a vármegyei közigazgatás és így a törvényszék is a Nógrád vármegyei Fülekre tette át székhelyét, ott tartotta üléseit és tárgyalásait. De volt rá eset, hogy Losoncon Gács várában. A török hódoltság felszámolása után kezdetben Gyöngyösön, majd végül Egerben folyt a vármegyei közigazgatási és jogszolgáltatási élet. Ezért szerepel a vármegyei perekben helyszínként Fülek, Gács, majd Gyöngyös, s végül Eger. + + + A levéltári iratanyagból feltárt bűbájos, ördöngös, illetve boszorkányos esetek bírói megítélése több fórumon történt: a kettő« vármegye törvényszékén, Eger város bíróságán (a városi szenátus előtt), az egri püspöki, a káptalani és az egri papnevelő intézeti úriszék előtt. A perekről ezen az alapon a következő megoszlási képet nyerhetjük:
