Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)
52 hugyozzon által és visza szegezze az híd fájához, s megh gyógyul. Testis 14. Paulus Kálmán Andornakiensis Annorum circiter 60 fide mediante fatetur. A fatens fényes nappal menvén az Szállására, eleiben menvén Györki Suska, és az fatens előtt mindenitt fel fogván egész övedzésig, sem ide, sem oda nem mehetett tűle, és mingyárt a Szemére megh vakult, és most is úgy vagyon. Vallya aszt is hiti Szerint az fatens, hogy úgy magát az öreg Györkinét Sovént fonynyi hítta. El menvén, a fatens az Lábát megh vesztette, úgy hogy más fél esztendeigh nem is járhatott. Ad 2-dum nihil. Ad 3-tium. Hallotta magától Sári Mártontól, hogy Györkiné megh akarta ölni egh aranyért és harmincz forintokért. Az mint is említett Sári Mártonnak sivalkodására ezen fatens másokkal együtt oda futott. Testis 15. Zubor István Andornakiensis Annorum Circiter 34 Juratus examinatus fateatur. Hallotta Uj Istvántól, hogy Györkiné és Györki Suska ugyan Új Istvánt meg nyergelték, és az Makiári Telekre vitték és ottan egy magos kőre állították, s mondotta Györkiné: Taszícsuk le. Arra felelt Györki Suska: Ne, hanem édes Anyám mert jó Lészen még. Azután onnan Buda alá vitték, és onnan Tokajhoz. Azonkívül Györki Suska az Fatenstúl Szilvát és Szalonnát kért, valamikor nem adott... (A lap alsó széle néhány sorral hiányzik, mivel a kötetbe illesztés után azt levágták.) [Az ilyenképpen elvégzett vizsgálatot, annak jövőbeli hitelessége végett aláírásunkkal és pecsétünkkel megerősítve kiadjuk és állítjuk. Egerben, 1711. szeptember 26-án. Az említett jeles vármegyék szolgabírája és esküttje Sági Mihály (pecsétje) Sági Ferenc (pecsétje) B. [1711. szeptember 26-án három bűnügy revisiója tartatik Egerben. f A magistratus és vádló úr (harmadik) perfelvétele Györki Zsuzsanna, Új Mihály felesége és Gyürkiné makiári lakosok, mint vádlottak ellen bizonyos boszorkányság tekintetében és alkalmából. Tudniillik az említett vádlottak elfeledve a hazai és az isteni törvényeket és túltéve magukat szigorán, a gonoszlélektől indíttatva az elmúlt esztendők óta mágikus mesterségeket végeztek, és ilyen módon embereket és különböző állatokat nem átallottak megrontani. Ezért kívánja őket a Hármaskönyv I. része 15. cikkelye 9 és hasonló gonosztettekre vonatkozó más hazai törvények útmutatása szerint rendelt kínvallatásra - cinkostársaikat megtudandó, - majd pedig máglya- vagy tűzhalálra ítélni és azzal sújtani. Amelynek igazolására bemutatja az 0 betűvel jelzett vizsgálati iratokat, melynek nyilvánvaló tartalmát értelemszerűen eredetiben tanúsítja a hat oldal, melynek következtében ilyenképpen ítélet. Mivel a boszorkányságnak utálatos bűne, mellyel mindkét említett vádlottat vádolják, a tanúk fejükre tett vallomásaiból kiviláglik, ezért először és mindenekelőtt cinkostársaik felderítése céljából kínvallatásnak vetendők alá, mely után pedig ők elevenen elégetendők.]