Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról Huszty István „A gyakorlati jogtudomány, avagy új kommentár a magyar jogban" című munkájában, 1758
262 20. Ötödször minő bizonyíték, vagy próba szükséges minden esetben ahhoz, hogy kínvallatáshoz folyamodjunk? A legbizonyosabb jog az, hogy törvényes és elegendő bizonyíték nélkül nem lehet kínvallatást végezni: Kitonich VIII. kérdés. 1 2 Az az oka ennek, hogy amíg vizsgálat alatt áll, addig is vétek nélkül gyanúsítják. Ellenben, hogy egy bizonyos bűn esetében milyen bizonyíték törvényes és szükséges, az sehol sincsen kifejtve. Valamely tettnek sokféle körülményeit és minőségét biztos szabály nem határozza meg, ezért az a bíró saját véleményének mérlegelésére tartozik. Carpzov, 3. könyv 120. kérdés. 21. A bíró azonban tartozik egyéni véleményét nem a saját (mint mondani szokás) agyából új megítélésként kialakítani, de a meghatározott jogból a hasonló esetekre alkalmazni, és kiváltképpen a tiszta bizonyítékokból, megfelelő érvekkel a nem világos bizonyítékokig levezetni, mivel emberéletéről és testéről intézkedik. 22. A bizonyítékokat úgy határozzák meg, hogy az az elkövetett bűn kimutatott érve, vagy bizonysága, és ahonnan a „meghatározok" szó ered; és a bizonyítéknak a nevével a gyanú, a feltevés és egyéb nemei függenek össze. 23. További bizonyítékok valószínűek, vagy hihetők, melyek az igaz tényeket nem mindig tanúsítják, de többnyire csupán 1-ször a vádlott személy tulajdonságát, előéletét és hírét, 2-szor a bűn helyett azon való rajtakapást, 3-szor gonosztevő emberekkel tudván folytatott beszélgetést, 4-szer halálos ellenségeskedést, 5-ször valamelyes haszonnak a reményét, és 6-szor a halálból remélt valamelyes előnyt. 24. Más bizonyítékok viszont bizonyosak, vagy kétségtelenek; ezek 1-ször ha valakit a bűntett elkövetésének a helyén találnak, mint tettest, 2-szor annak rendje szerint a cinkos kijelentése, 3-szor egy minden kétségen felülálló tanú minősített vallomása, 4-szer a tett beismerése bíróságon kívül, minősítetten, illőn és tökéletesen bizonyított módon, 5-ször a sértett elleni fenyegetőzések, vagy annak közvetlen utána való meggyilkolása, 6-szor alku a sértettel, valamint az árát illetően, 7-szer a gonosztevőnek nyújtott segítség, vagy oltalom, hogyha valaki egyikmásik bűnét eltitkolja, az ellopott tárgyat eladja, stb.; és több más bűntettnél is elő szokott fordulni. 25. Ezen előrebocsátott eldöntendő kérdésekre térek rá, és figyelembe véve azokat előadom először is, hogy valószínű, vagy hihető bizonyítékok habár több esetben össze is vágnak, magukban mégsem elégségesek a kínvallatás elrendelésére; elegendő azonban egy minden kétségen felülálló tanú vallomása révén az ilyen személy bűnének kínvallatás útján való kivizsgálása. Az előbbiek oka az, hogy az ilyesféle megítélés felette csalóka, úgyhogy egyaránt lehet igaz és hamis. A kettő közül az utóbbi mellett kétségtelenül a gyakorlat szól. Hogy vajon a bűntett semleges kivizsgálásához egy bizonyíték elégséges-e, vagy több és együttesen, a körülmények változatossága miatt, a bíró saját