Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében

Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról Huszty István „A gyakorlati jogtudomány, avagy új kommentár a magyar jogban" című munkájában, 1758

262 20. Ötödször minő bizonyíték, vagy próba szükséges minden esetben ahhoz, hogy kínvallatáshoz folyamodjunk? A legbizonyosabb jog az, hogy törvényes és elegendő bi­zonyíték nélkül nem lehet kínvallatást végezni: Kitonich VIII. kérdés. 1 2 Az az oka en­nek, hogy amíg vizsgálat alatt áll, addig is vétek nélkül gyanúsítják. Ellenben, hogy egy bizonyos bűn esetében milyen bizonyíték törvényes és szükséges, az sehol sincsen ki­fejtve. Valamely tettnek sokféle körülményeit és minőségét biztos szabály nem hatá­rozza meg, ezért az a bíró saját véleményének mérlegelésére tartozik. Carpzov, 3. könyv 120. kérdés. 21. A bíró azonban tartozik egyéni véleményét nem a saját (mint mondani szokás) agyából új megítélésként kialakítani, de a meghatározott jogból a hasonló esetekre al­kalmazni, és kiváltképpen a tiszta bizonyítékokból, megfelelő érvekkel a nem világos bizonyítékokig levezetni, mivel emberéletéről és testéről intézkedik. 22. A bizonyítékokat úgy határozzák meg, hogy az az elkövetett bűn kimutatott érve, vagy bizonysága, és ahonnan a „meghatározok" szó ered; és a bizonyítéknak a nevével a gyanú, a feltevés és egyéb nemei függenek össze. 23. További bizonyítékok valószínűek, vagy hihetők, melyek az igaz tényeket nem mindig tanúsítják, de többnyire csupán 1-ször a vádlott személy tulajdonságát, előéletét és hírét, 2-szor a bűn helyett azon való rajtakapást, 3-szor gonosztevő emberekkel tudván folytatott beszélgetést, 4-szer halálos ellenségeskedést, 5-ször valamelyes haszonnak a reményét, és 6-szor a halálból remélt valamelyes előnyt. 24. Más bizonyítékok viszont bizonyosak, vagy kétségtelenek; ezek 1-ször ha valakit a bűntett elkövetésének a helyén találnak, mint tettest, 2-szor annak rendje szerint a cinkos kijelentése, 3-szor egy minden kétségen felülálló tanú minősített vallomása, 4-szer a tett beismerése bíróságon kívül, minősítetten, illőn és tökéletesen bizo­nyított módon, 5-ször a sértett elleni fenyegetőzések, vagy annak közvetlen utána való meggyil­kolása, 6-szor alku a sértettel, valamint az árát illetően, 7-szer a gonosztevőnek nyújtott segítség, vagy oltalom, hogyha valaki egyik­másik bűnét eltitkolja, az ellopott tárgyat eladja, stb.; és több más bűntettnél is elő szo­kott fordulni. 25. Ezen előrebocsátott eldöntendő kérdésekre térek rá, és figyelembe véve azokat előadom először is, hogy valószínű, vagy hihető bizonyítékok habár több esetben össze is vágnak, magukban mégsem elégségesek a kínvallatás elrendelésére; elegendő azonban egy minden kétségen felülálló tanú vallomása révén az ilyen személy bűnének kínval­latás útján való kivizsgálása. Az előbbiek oka az, hogy az ilyesféle megítélés felette csa­lóka, úgyhogy egyaránt lehet igaz és hamis. A kettő közül az utóbbi mellett kétségte­lenül a gyakorlat szól. Hogy vajon a bűntett semleges kivizsgálásához egy bizonyíték elégséges-e, vagy több és együttesen, a körülmények változatossága miatt, a bíró saját

Next

/
Thumbnails
Contents