Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról Huszty István „A gyakorlati jogtudomány, avagy új kommentár a magyar jogban" című munkájában, 1758
260 11. A kínzóeszközöknek a magyarországi piacokon használatos fajtái: a vékony, durván összetekert kötelek, melyekkel a hóhérok a vádlottak összekötött kezeit igen szorosan összeszoríthatják; vagy a kivájt csípőfogóra formált eszköz, mellyel a hüvelykujjakat préselik össze; avagy az alsólábszár összeszorítására szolgáló eszköz, 1 0 mellyel a vádlottakat megkínozzák; szokták a vádlottat létrára fektetni, erőszakkal kinyújtóztatni, és végtagjai izületeit széthúzni; szokták izzó vassal, vagy lánggal is valamely testrészt, főleg az emlők alatt, lassan égetni; szokták az ujjak hegyét a körmök alatt hegyes vassal megszúrni; szokták súlyosabb bűntények esetében a lekopaszított fejtetőre az agyvelő fölött hideg vizet csepegtetni; nemkülönben égő fáklyát, vagy szurkot a testére csepegtetni; és e használatos kínzóeszközféleségek mellett még más fajták is vannak. 12. A másodikhoz; mint ismeretes, nem minden bűn egyforma, nem is minden vádlott egyformán kínzandó meg, de egyesek súlyosabban, mások pedig könnyebben, a bűn jellege, minősége szerint, mely a peres eljárásból kitűnik. Ebből következik bizonyos kínzóeszközök használata fokának a megállapítása, és nem kevésbé kell a bírónak szemmel tartania a kínzóeszköz nemét és fokozatát. Ezeknek első fokozata csupán elrémítésből áll, mely szóbeli, amikor a hóhér szokásos kegyetlen szavakkal és gesztusokkal ront a vallatásban a megkínzandóra, mintha megragadni és megkínozni akarná, azonban nem is érinti. A második fokozat a nekikészüléssel való elriasztás, s az igen könnyű kínzóeszközöknek az előkészítése, amikor fenyegetések mellett a lemeztelenített és megkötözött vádlottnak, aki a kínvallatásnak alá van vetve, a szerszámokat, melyekkel a kínzás történik, a szeme elé állítják és helyezik, és gyorsan nekikészül, mintegy azonnal a testnek esik [tudnüllik a hóhér]. A harmadik fokozat az, midőn a kötelekkel összekötözött kezeket igen erősen megszorítják. A negyedik fokozat az, amikor a vádlottat létrára vonják és erőnek erejével végtagjainak izületeit széthúzzák. Az ötödik fokozat az, ha izzó vassal égetik meg. A hatodik fokozat is, midőn az összeszorított ujjak körmei alá hegyes vassal beszúrnak. A hetedik az, amikor lobogó lánggal égetik a testét. A nyolcadik az, amikor koponyája lenyírt kopasz bőrére hideg vizet csepegtetnek. A kilencedik az, amikor égő kénnel, vagy szurokkal égetik a testét. A tizedik az, amikor kivájt vas szerszámmal a lábszárát összeszorítják. 13. A harmadik, azaz mely személyeket nem lehet kínvallatásnak alávetni. 1. Általában a nemeseket, ezt megerősíti a Hármaskönyv harmadik könyvének 20. címe: nemeseket a vétség helyén kívül sem fogságba vetni, sem gyanú alapján kínvallatás alá vonni nincs megengedve. Mindazonáltal ez az állítás nem eléggé nyilvánvaló, mivel nem korlátlanul, de csak gyanú alapján tilos a nemeseket megkínozni; viszont ezt megerősíti az 1597. évi 43. törvény cikkely, mely nem javallotta, hogy bizonyos Csáby és Nagy nevű kínvallatásnak vétessék alá elítélése előtt. 1 1 Egyébként ezen elutasításnak nem más lehet az oka, minthogy nemesek voltak, mivel nem nemeseket elítélésük előtt kínvallatásnak alávetni rég szokás volt. A szokásos gyakorlat is igen szilárdan megerősíti, minthogy a
