Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében

Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról a Praxis Criminalisban, 1697

249 5.§. Ne csak a bíró, vagy az igazságszolgáltató egyedül vegyen részt a kínvallatásban, hanem két erre felesketett tanúval, vagy más tanult és tiszteletreméltó férfiakkal, valamint ezenkívül egy esküttel, vagy alkalmas bírósági írnokkal („dicographus": beszédíró, S. I.) egyetemben. 6.§. Midőn a vádlottat kínvallatásra elővezetik, a bíró előtte szigorú, de válogatott szavakkal figyelmeztesse, hogy bűnét vallja meg, hogy ne adjon okot a kínvallatásra. Ha tehát önként mindent bevall, a kínvallatás felfüggesztendő. Ha azonban vallomásában csökönyösen megmarad, végülis hozzá kell fogni (tudniillik a kínvallatáshoz, S.I.) 7.§. Ha a gyanúsítottat semmi szóval sem lehet megindítani, úgy a bíró a kínvallatás egyik fokát a másik után különböző módon alkalmazza. 1. A vádlottat a hóhér megragadja és levetkőzteti. 2. Erősen megkötözi. 3. A „csikó"-ra („ad equulum") fekteti. 4. Egyszer meghúzatja. 5. A köteleket megengedi, s minden alkalommal az igazság megvallására buzdítja, mely leginkább a törvényszéknek és a bírónak a kötelessége. 6. A megátalkodottaknál, akik ellen súlyosabb bizonyítékok merültek fel, egy kínvallatási aktusban úgy lehet ezt beosztani, hogy kétszer és háromszor húzatják meg. 8.§. Általánosságban, ha a személy erős, vagy igen csökönyös, a kínvallatás nem könnyű formában hajtandó végre, hanem súlyosabb kínzás alkalmazandó, úgy azonban, hogy a köteles mérték megtartandó, és a vádlott az ítélet végéig férfiasságában megmaradjon. 9.§. Ha a személy gyenge, nem azonnal és először alkalmazandó a meghúzás; hanem a dolog alkalmatossága szerint: 1. A hóhér megfenyegetése. 2. A büntető eszközök kilátásba helyezése és megmutatása. 3. A facsavarok felhelyezése. 4. Próba a spanyolcsizmával. 10. §. Ugy irányítandó (tudniillik a kínvallatás, S.I.), hogy abban a vétekben, mely testi büntetést nem érdemel, nem súlyos kínzás alkalmazandó, de a vétek vagy a bűn minősége szerint könnyebb, vagy súlyosabb kínra vonandó. Azonban ne legyen a kínvallatás súlyosabb, mint a bűn. 11.§. Ha asszonyt és férfit, elesettet és erőset hasonló vétek miatt kell megkínozni, úgy mindig az asszonnyal, vagy a gyengébbel, vagy azzal kell kezdeni, aki hihetően gyorsabban vallja be az igazságot, amelyből a cinkosok gyorsan és végső csigázás nélkül kiderülnek. 12.§. Akaijuk azonban és rendeljük, hogy az igazságszolgáltatás urai, vagy a bírók más valakit, mint a fent leírtakat, avagy amint az ebben a tartományban szokásos, meg ne kínozzanak. 13. §. A kínvallatás alatt nem kevésbé gondosan figyelendő meg, amikor, vagy ahogyan a vádlott arckifejezése változik, és annak megfelelően tartsa a csavart, ahogy az a vallomásnak megfelel; közben a bíró mást ne csináljon. Inkább rövidebb, mint hosszabb ideig tartson a kínvallatás; addig amíg a kínvallatás tart, attól akit kínoznak, annál kevésbé távozzon (tudniillik a bíró, S. I.).