Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)
105 (Heves megyei Levéltár. V-l/a. 8.kötet 100. oldal.) * 1. Eger püspöki város teljes szenátusának (tudniillik külső és belső tanácsának - S.I.) ülésén megvizsgáltatván. 2. Súlyosabb ítélettel állunk szemben, mivel Egerben a nőket általánosságban csak megvesszőzték. 3. Amandáltassék: kivezettessék, - azaz a városból száműzettessék. 50. 1726. április 4 - szeptember 28. Kató István és felesége, Pető Judit, valamint Nagy Erzsébet boszorkánypere [1726. szeptember 28-án az emiitett Eger városában a törvényszék folytattatik. A hatósági ügyésznek, mint vádlónak perfelvétele a bilincsben előállított Kató István és felesége Pető Judit, és Nagy Erzsébet, mint nyilvánvaló boszorkányok ellen. És a magisztrátus és vádló úr részére nemes Nagy Miklós hatósági kiváltsággal, hasonlóképpen kellő cselekvőképességével és illő ügyészi belátással s képességgel ügyészi vádját a következőkben teijeszti elő. Miképpen ezen személyesen előállított vádlottak nem tudni mily ördögi lélekkel, annak ösztönzésére a szigorú isteni és emberi törvények büntetésével az idő külön félesége és a helyek különbözősége szerint jövendőmondásnak és babonának ördögi segedelem közbejöttével való behozatalával és természeti kedvezéssel úgy embereknek, mint értelmetlen állatoknak és bornak is nyilvánvaló károkozásával és ördögi mesterkedéseikkel ártani és így magukat a Teremtő Istentől elfordítani, az ördögnek átadni és zászlója alá magukat önként beíratni semmiképpen sem irtóztak, telkeiknek és Krisztus hűségének romlására, felette súlyos és nyilvánvaló kárára. Valóban az ország törvényei óvták volna, hogy Isten teremtményei minden gonoszok sértésétől védettek legyenek, hogy minden károsodástól mentek maradjanak. Ezért ezen hatósági ügyész kéri őket az előző okokból először a cinkosok nyilvánvaló kipuhatolására kínvallató vizsgálatnak alávetni, és az ország szokásához híven kifejti, hogy a hasonló esetekben figyelembe venni szokott Praxis Criminalis szerint tűzre kéri ítéltetni. Amely előrebocsátott hatósági vád bizonyításában a nemes hatósági törvényszéknek előterjeszti ezen vádlottak ellen való vallomásokat, nemkülönben az elkészített vizsgálat iratait. A vádlott Nagy Erzsébet bilincsekben személyesen előállítva módosít, mégpedig hogy nem boszorkány, azonban nem tagadja, hogy egy bizonyos éjjel Kató Istvánnal és az ő feleségével, Pető Judittal egy nádból készült bizonyos kocsin két lóval, tudniillik mágia révén arra rendelt emberekkel a bizonyos Borshalma 1 nevü dombig jelen volt és ugyanazon kocsiban ült, mely alkalommal Pető Judit bizonyos Kenőcsöt állatok és emberek s mások rontásában repülésre valót magával vitt volna, mondja, és visszatéréskor, vallja, a kantárt a ló, vagyis az alárendelt ember fejéből kivette, és maga mindenkor semmiképpen sem mint álommal elnyomott voltjelen. Maga Kató István mindenben tagadja úgy felesége előadott vádját, mint Nagy Erzsébet vallomását, miértis azon Nagy Erzsébetet ismételten a törvényszék színe elé állítja,
