Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.
XIII. Parancs, fenyegetés, kívánság egyházi átok/áldás formában
383 XIII. es egeb nemö vefcedelemtöl legek meg oltalmazwan at'anak ees fywnak ees zent leieknek neweben Amen J a IPeer-kodex, 1526/ 83. Lóbetegség gy. "...elsőben keresztet vetek" Attydnak fiúnak es az vigaztalo szent Lelek Istennek nevében Ur Isten mondom azt szent igidel es szent hatalmadal és szent paranczolatodal Ur Isten gyogicz megh ezt az Szurkye Lovat az szeginek szerenczejre Ur Isten gyogücz meg "Es kösz az szörmiben az farkaban Ezeket Isopot kútban való füvet, koporso diskat Legelsőben mondol el az igeket es most megh aztő két háromszor." /1667 / 84. "Hogy a rajod a méhesbű e ne mönjön..." A kasból le kell vágni egy darabkát és a kas előtt a földbe dugni, jobb sarokkal ráállni, napkelet felé fordulni háromszor, és "buzgó szívvel" mondani: Ur Isten, az tö szent erőddé és szent hatalmadda és szent parancsolatoddá az tö szent Fiadnak dücsöségivé, szűz anyádnak érdemivé és Szentlélöknek esedözésivé mondom, hogy valamincségösen ez kasbú kimeacöt darabocska innét é nem möhet, ugy az én méheimnek raj ja is é nö möhéssön. /Szeged környéke, Cso/ 85. Vihar eloszlatása Keresztezi a felhőt és mondja: Az Atyának és Fiúnak és Szentlélök Istennek: én tégöd mögkörösztöllek. Vigyön el a Tiszárul a Dunára a jó Isten, hogy senkinek sömmi kárt nö tögyön! /Röszke, Cso/ 86. "Tályog" gy. A gyógyító kerékről vett sárral keni meg keresztalakban a tályogot, ezt mondva: Én megkenlek téged tályog, az Ur Jézus legyen vele, hogy távoztasson téged. Kétszer mondja el: napkelte előtt és napnyugta után. /BorS"a völgye/ 87. "Kelés" gy. A gyógyító "nevetlen" ujjával kanyargatta a kelést balróljobbra :
