Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.
Földrajzi mutató
FÖLDRAJZI MUTATÓ A községeket és városokat az 1913-as vármegyebeosztás szerint közöljük; az egységesség kedvéért az akkor még nem létezett községeket /községneveket/ is. A táj- és népcsoportmegnevezéseket /pl. Göcsej, matyók/ is a községek abc-rendjébe soroltuk be. A vármegyenevek rövidítése: Ab Abauj-Torna Mo Moson Af Alsó-Fehér Mt Maros-Torda Ar Arad Nk Nagyküküllő Ba Baranya Nó Nógrád Bb Bács-Bodrog Nyi Nyitra Be Bereg Pe Pest-Pilis-Solt-Kiskun Bé Békés Po Pozsony Bi Bihar So Somogy Bo Borsod Sp Sopron Br Brassó Sza Szabolcs Bs Bars Szd Szolnok-Dobka Csa Csanád Sze Szeben Cso Csongrád Szi Szilágy Esz Esztergom Szo Jász-Nagykun-Szolnok Fe Fejér Szt Szatmár Gö Gömör-Kishont Ta Torda-Aranyós Ha Hajdú Te Temes He Heves To Tolna Ho Hont Tr Torontál HSZ Háromszék Ud Udvarhely Hu Hunyad Ug Ugocsa Kk Kisküküllő Ve Veszprém Kl Kolozs Vr Verőce KO Komárom Za Zala Má Máramaros Ze Zemplén A vármegye-beosztáson kívüleső tájegységek rövidítései: BU Bukovina ML Moldva A táj- és népcsoport-megnevezéseket - a községektől való megkülönböztetésül és a /néha előforduló/ több vármegyéhez való tartozás miatt - megyemegjelölés nélkül közöljük. Ez alól két - a magyar nyelvterület több pontján azonos néven előforduló - tájegység képez kivételt, amelyeket a pontos meghatározás céljából megyemegjelöléssel közlünk: a Zemplén megyei Hegyalja és a Vas megyei Hegyhát-vidék.
