Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.

XIII. Parancs, fenyegetés, kívánság egyházi átok/áldás formában

361 XIII. /Bözsinek/ fejéből, szivéből, lábából hetven ijedtséget, hetven nyovolyát, hetven fenét, hetven nehézséget szent Szalvatorral és szent Valentéval. Fölajánlom ezen imádságot szent Szalvatornák , szent Valentének hét fájdalma, megijedt anyának, boldogságos szűz Máriának hatodik szent sebére uram Jézus Krisztusnak melyek az ő drága vállain voltak. Ámen. Miatyánk, üdvözlégy, Közben a gyerek mindig le van takarva. Az utolsó öntésnél jön ki, hogy mitől ijedt meg a gyerek /előtte "bemohosodott szív" jön ki, majd a "szív tisztán"/. Utána megmosdatják a beteget az ólom vizéből, meg is itatják belőle, és visszakézből megtörlik. A maradék vizet olyan helyre öntik, ahol nem taposnak rá. /Galgamácsa, Pe/ 37. "Orbánc" gy. Kik orbáno, zöld orbáno, veressz orbáno, feketi orbáno, minden moldu orbáno, igizett orbáno, találász orbáno, sonthányó orbánc. + Szűz Mária meggyi vissza e beteget. Hul meggyülkezik meggyi vissza. / + = gyógyítsa meg/ /Szabófalva, ML/ 38. "Pokolvar" gy. Ur Isten, én Istenem! kérlek tégedet, hogy használ

j on ennek a betegnek az én szám s nyelven után: hogy ez a pokolvar, ha rájött fáradtságtól vagy szomjúságtól vagy étlenség tői, arra kérlek Úristen, menjen ki belőle. Azt mondom neked pokolvar, hogy menj ki a fejéből s a fejevelejéből, s a karjaiból, s a lábaiból s a fogaiból, mert ha ki nem mégy, megfoglak, s éppeg a havasba viszlek. Ott vannak a pakulárok a juhokkal, a kutyák ugatnak, a farkasok ordítanak,