Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

IX. Cselekményre utaló kijelentés+elküldés, fenyege-tés /árpa gyógyitása/

189 IX. 14.23. U.az Árpaj árpa, én tégedet elvetlek, learatlak, kévébe kötlek, kalangyába raklak, szekérre raklak, hazavisz lek, kiasépellek, zsákba teszlek, malomba viszlek, megőröllek, hazavisz lek, megdagasztlák, kisütlek, megeszlek. 14.24. U.az Árpa, árpa én téged learatlak, kalangyába raklak, hazavisz lek, kicsépellek, malomba viszlek, megőröllek, hazavisz lek, megsütlek és megeszlek. 14.25. U.az Árpa, árpa, lettél a szemire. Én tégedet árpa le aratlak, kötelet vetek, kévébe teszlek, békötlek, hazavisz lek, kicsépel lek, malomba adlak, megsütlek, megeszlek. Az Isten vigasztalj a meg, akire reá van mérve! 14.26. U.az Árpa én téged learatlak, keresztbe raklak, kicsépellek, kévébe kötlek, megőrletlek, megsütlek, s megeszlek, Semmiből lettél, semmivé váljál. /U.ott/ /Korond, Ud/ /Csikkozmás, Csík/ /U.ott/