Mázi Béla, Rozsondai Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan

Kiállítási kalauz

mia titoknokát (= főtitkárát) is kötelesek értesíteni. Ezzel kapcsolatban „A tudományt a harczok között sem szabad felejtenünk..." kezdetű rendelet a Közlöny 1848. december 2-i számában meg is jelent. Valószínűleg ez a rendelet játszott szerepet a székesfehérvári királysírok felfedezésében is. SZVORÉNYI József (kép) székesfehérvári levelező tag értesítette az Akadémiát, hogy az ún. püspökkertben csatornajavítás és kútásás közben márványkoporsókra leltek (Varsányi rajzok: 13. paraván). Az ásatásokkal megbízott Érdy a leleteket Pestre szállíttatta. December 27-én az Akadémiának a Nemzeti Múzeumban, Teleki József elnökletével tartott rendkívüli ülésén maga Érdy mutatta be a leleteket. Később bizonyossá vált, hogy III. Béla és felesége sírját tárták fel. Ezután hosszú szünet következett. 1849. január 6-án Windisch-Grätz herceg a bevonuló császári csapatok fővezére, ostromállapotot hirdetett (10/a paraván). TELEKI József elnök (kép) ezért felfüggesztette az Akadémia tevékenységét. A munka csak a császári csapatok pesti kivonulása után, 1849. április 30-ától indult újra. A hadműveletek azonban továbbra is befolyásolták a testület működését. A május 7-i ülést Buda várának ostroma és Pest ágyúzása miatt kellett berekeszteni. Csak a szerencsén múlott, hogy a főváros lövetése nem okozott jóvátehetetlen károkat az Akadémia gyűjteményeiben. Az ágyúzás következtében ugyanis kigyulladt a Trattner-Károlyi-ház tetőzete, de a tűz nem terjedt át a III. emeleten elhelyezett akadémiai könyvtárra. Hanák János levelező tag indítványára a június 4-i kisgyűlésen elhatározták, hogy miután ministeri rendeletből a hazai hatóságok és intézetek sorban kijelentik hódolatukat a nemzeti kormánynak, az Akadémia is járuljon egy, a nemzeti kormány iránti engedelmességét, s az ország kormányzója iránt tartozó tiszteletét kifejező irattal az utóbbi elébe." A következő heti ülésen Toldy Ferenc bejelentette, hogy a tisztelgő feliratot csak a helyettes elnök és a főtitkár írja alá, mert a tagok között aláírás céljából körözött első példány megrongálódott. A felirat átadására Horváth Mihály rendes tagot, az akkori vallás- és közoktatásügyi minisztert kérték fel. Toldyt viszont 1849. augusztus 27-én, már a világosi fegyverletétel után, beidézték ebben az ügyben a hadparancsnokság rendőri osztályára, s a fogalmazványt bekérték (1. tárló: 2). Közben még a június 9-i ülésen tárgyalták Bayer József ezredesnek, a központi vezérkar főnökének levelét, amelyben térképek küldését kívánta. A térképeket csak kölcsön és térítvény ellenében adta ki az Akadémia, de más esetben is segítette térképek küldésével a honvéd hadsereget, például Kazinczy Lajos kérésének eleget téve (9. tárló: 5- 6).