Nagy Ferenc (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán.

Magyary Zoltán összefoglalója a nemzetközi versenyről és együttműködésről a tudományban (1936)

- 2 tet tart fönn, az utóbbinak egyévi dotaciója az 1928-29.évben meghaladta a nyolcmillió birodalmi márkát. Franciaországba

n van a Caisse des recherches scientifiques, az Office national des recherches scientifiques et industrielles et des inventions, a Caisse nationale des sciences, a Conseil Supérieur de la recherche scientifique, amelyeknek 1935-ben, tehát a világválság utáni időben is évi tizenkilencmillió francia frank állott rendelkezésükre, amihez járult a Kutató intézetek /College de France, Museum d'Histoire Naturelle stb./ fenntartására huszonkét millió francia frank. Angliába

n a Department of Scientific and Industrial Research, a Medical Research Council, az Agricultural Research Council, amelyeknek együttvéve nyolcszázezer angol font jutott az 1933-34.évi állami költségvetésből. O

laszországba

n a Consiglio Nationale delle Ricerche 1926-ban alakult és szintén nagy állami összegekkel rendelkezik. Az A

merikai Egyesült Államo

k legfontosabb ilyen szervezetei a következők: a Smithsonian Institution, a National Research Council, a Social Science Research Council, a Carnegie Institution, a Rockefeller Foundation és a Mellon Institute pf Industrial Research, amelyeknek rendelkezésére szintén a válság utáni években is évi közel husz millió dollár áll csak tudományos célokra rendelkezésükre. Olyan összeg tehát, amely meghaladja a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egész költségvetését. III. A nemzetközi tudományos versenyben más a helyzete azoknak a kutatóknak és azoknak a nemzeteknek, amelyek valamely világig elvet beszélnek és azon publikálnak,és más azoké, amelyeknek jy elve, mint a magyar is, nem tartozik az elterjedt nyelvek közé. Ennek a különbségnek a kis nemzetek számára nemcsak hátrányos, hanem előnyös oldalai is vannak. Ebből azonban mindenesetre különleges tudománypolitikai feladatok származnak és e célból részben más tudománypolitikai eszközök és megoldások szükségesek. A Klebelsbergféle tudománypolitika ebben az irányban is azokat az utakat jelölte ki, amelyek ma is a legcélravezetőbbek, IV. A jövő feladatok. A nemzetközi tudományos együttműködés irányát és ütemét mi nem határozhatjuk meg, sem a nemzetközi tudományok versenyfegyvereit nem mi diktáljuk. Nemzetközi színvonalon álló teljesítmények esetén azonban a magyar tudósok és magyar tudomány számára is nyitva van a siker és a nemzetközi tekintély lehetősége. 71