[Szalai Sándor]: Az új Afrika tudományos élete : dokumentációs áttekintés ...

Függelék

anyanyelvű un. aku-néger, mig a többiek aGambiafolyó két oldalán elterülő vékony sávon földimogyorót termesztenek az állami felvásárló monopólium számára. A monokultura olyan fokú, hogy a gyarmat kivitelének 94 %-át földimogyoró teszi ki, s még annyi rizst, cukrot, stb. sem termel meg, amennyi saját lakosságának szükségletét fedezné. Az oktatás főleg missziók kezében van, de a lakosság 80 %-a megmaradt mohamedánnak vagy törzsi vallások hivőjének; mindöszsze pár ezer a keresztény. Gambia beletartozik a nyugat-afrikai brit nemzetközösségi regionális tudományos szervezet hatókörébe, amely rajta kivül még Sierra Leonet, Ghanat és Nigériát öleli fel. Mivel ezek már önálló államok - bár egyébként megmaradtak a Brit Nemzetközösség tagjai között -, politikai és tudományos fejlődésük lassan éreztetni kezdi hatását Gambiában is. I. Tudományos központok, kutatóintézetek, szervezetek 1/ Nyugat-Afrikai brit nemzetközösségi regionális tudományos szervezetek, amelyeknek működési köre jelentős részben Gambiára is kiterjed: lásd Ghana, Nigéria, Sierra Leone. 2/ Orvosi Kutatótanács Laboratóriumai(MedicalResearch Council Laboratories, Fajara - Keneba) Fajara ill. Keneba helységekben elhelyezett kutatóállomások, amelyeket a Brit Orvosi Tanács (Research Council of Great Britain) és a Colonial Development Corporation együtt tart fenn. 3/ Trachoma - Kutatócsoport (Trachoma Research Group, M. R. C. Laboratories, Fajara, near Bathurst) . 4/ Brit kulturális képviselet: British Council, Bat hurst. H. Egyetemek, főiskolák, továbbképző szervek Felsőoktatási intézmény nincs, de 1960 óta Bathursttól 20 km-re egy 7 0 afrikai hallgatót befogadó tanárképző kollégium (Yundum College) működik. 1961-62-ben 55 gambiai részesült felsőoktatásban, ebből 43 nagy-britanniai egyetemeken és főiskolákon, 11 Sierra Leoneban és 1 Ghanában. Hl. Fontosa bb könyvtárak, múzeumok, stb. l/Az 1/4 alatt emiitett intézmény 14 500 kötetes könyvtárán kivül más könyvtárról nincs értesülés. E/ MAURITIUS (Mauritius, Rodrigues and Oil Islanda) 2 Terület: 2 096 km . Lakosság: 659 ezer fő. Főváros: Port Louis (104 ezer fő). (Mauritius brit gyarmat, a hozzá csatolt Rodrigues- és Olajszigetekkel. ) Kalandos multu, nádcukrot, fűszereket, kókuszolajat termelő szigetcsoport az Indiai óceánban. Népessége 68 %-ban hindu vallású, hindi nyelven beszélő indo-mauritiusi (egykori indiai földmunkások és bennszülöttek utódai. 29 %-ban katolikus francianyelvü kreol, arab, portugál, francia, holland tisztviselők, kereskedők, hajósok és kalózok utódai), a többi néger, mulatt, indiai, aki mohamedán és vagy népi nyelvén vagy kreol francia dialektusban beszél, végül 2 %-nyi francia katolikus uralkodó réteg, s maroknyi protestáns brit. Hyen szines a sziget történelmi múltja is, s ezért találhatók itt az Indiai-óceán történetének különösen fontos archivumai a megfelelő történeti társaságokkal. A hivatalos nyelv - noha a sziget 150 éve brit uralom alatt áll - a francia és az angol. A felnőttek analfabetizmusa 65 %-os, vagyis az afrikai átlagnál lényegesen alacsonyabb; a népoktatás - amely jelentős részben katolikus miszsziók kezén van - ingyenes, de nem kötelező. A középfokú oktatás viszont már minimális, s a felsőoktatás és a tudomány - az előkelő régi tudós társaságokon kivül - az obligát gyarmati mezőgazdasági főiskolára, egy tanárképzőre s a cukornád-kutatóintézetre korlátozódik. Ujabban erősödik a munkásmozgalom; a kis szigetcsoportnak 1954 óta Kommunista Pártja van. I. Tudományos központok, kutatóintézetek, szervezetek 1/ Mauritiusi Intézet (Mauritius Institute, P.O.Box 54, Port Louis) Alapitási év: 1880. Igazgató: J.Vinson. Nagymultu kutatóintézmény, amely elsősorban a helyi flóra és fauna kutatásával foglalkozik, emellett természettudományi muzeumot, képtárat és 53 000 kö tetes könyvtárat is tart fenn. Két tudóstársaság székhelye: a/ Művészetek és Tudományok Mauritiusi Királyi Társasága (Royal Society of Arts and Sciences of Mauritius). Alapitási év: 1829. Elnök: J. de Marassé-Enduf. Titkár: J. Vinson. 131 tag. b/ Mauritius-sziget Történeti Társasága (Société de l'Histoire de 1' Isle Maurice). Alapitási év: 1938. Elnök: Octave Béchet. Titkár: Paul Dániel. 120 tag. 2 / Cukoripari Kutatóintézet (Sugar Industry Research Institute, Réduit). Alapitási év: 1953. Igazgató: P.O. Wiehe. Jelentős ipari kutatóintézet, 12 főhivatású kutatóval. Egyben a következő tudományos társaság székhelye: Mauritiusi Agrár- és Cukor-Technológiai Társaság (Société de Technologie Agricole et SucLX