[Szalai Sándor]: Az új Afrika tudományos élete : dokumentációs áttekintés ...

Az afrikai tudományos intézményhálózat jellemzői

Egészbenvéve azt mondhatjuk, hogy a gyarmati igazgatás és termelés fenntartásához nélkülözhetetlen tudományos intézményeken, például geológiai felvételező központokon, trópusi orvostudományi, ill. állat- és növényegészségügyi kisérleti állomásokon kivül Afrikának természettudományos vagy műszaki tudományos kutatóintézetei - az európai telepesek lakta kevés nagyvároson kivül - a legutóbbi időkig úgyszólván egyáltalán nem voltak. Adatösszeállitásunkból látható, hogy majdnem valamennyi ilyen intézmény 1950. után, sőt leginkább csak 1956 után, az afrikai népek felszabadulási láncreakciójának robbanásszerű kibontakozásával jött létre. Majdnem ugyanez egyébként a helyzet egyetemi és műszaki főiskolai vonalon, amennyiben a valóban nemzetközi standardoknak megfelelő oktatást nyújtó intézményeket vesszük figyelembe. Másként alakult azonban a társadalomtudományok sorsa. Afrika történeti és néprajzi kincseinek kifosztásacéljára egészen távoleső és európaiak által egyáltalán nem lakott őserdei és sivatagi területeken is nagyarányú kutatásokat kellett folytatni, muzeumokat és ásatási központokat kellett létrehozni. Ez a magyarázata annak, hogy az afrikai tudományos intézmények regiszterében olykor a "legsötétebb Afrikában" váratlanul nagymultu archeológiai és etnológiai tudóstársaságokra, egészen különleges könyvtári és muzeumi létesítményekre bukkanunk. Egyébként - mint a Függelékből látható - ezek közül sokat ma is a volt gyarmattartók diplomáciai miszsziói tartanak fenn az uj afrikai államok területén. Külön pontot érdemelnek - s kapnak is adatösszeállitásunkban - azok a különleges "tudományos központok", amelyeket az imperialista hatalmak kulturkapcsolati s tájékoztatási szervei - a British Council, az Alliance Francaise, az U.S. Information Service stb. - tartanak fenn a független afrikai államok legtöbbjében, illetve ma már a "felszabadulásra gyanús" gyarmati területeken is. Talán mondani sem kell, hogy e központoknak korántsem csak tudományos feladataik vannak. Viszont mégsem elhanyagolható az a szerep, amit az uj Afrika tudományos életében játszanak, mert az imperialisták - egyáltalán nem oktalan előrelátással - ugy vélik, hogy egy s más befektetést megér az, ha megfelelő szakkönyvtárak, dokumentációs, mérték-, szabvány-és műszer-szolgálatok, valamint más hasonló támaszpontok létesítésével bevezetik és begyökereztetik tudományuk, technikájuk, iparuk produktumait az afrikai tudományosság szüzföldein. Az a száraz adatösszeállitás, amit dokumentációnk Függelékében az afrikai tudományos intézményhálózat jelenlegi állapotáról bemutatunk, végső soron megrenditő képet nyújt. Megrendítő ez a kép egyrészt azért, mert eredményében láttatja azt a pusztítást, amit az imperializmus és a kolonializmus egy hatalmas földrészen véghezvitt - a Szaharánál sokkal nagyobb tudományos és kulturális sivatagokat teremtve. Megrenditő másrészt azért, mert ugyancsak eredményében láttatja azt, ahogy a gyarmati élet hihetetlen mélypontjáról elindult és szabadságharcuk során példátlan szenvedésen, vérveszteségen átment afrikai népek, amint egy lélegzetnyi szabadsághoz jutottak, milyen hihetetlen szomjúsággal vetették rá magukat a tudomány forrásaira, s milyen figyelemreméltó tudományos és felsőoktatási intézményhálózatot tudtak egyikmásik országukban felépíteni a felszabadulásuk óta eltelt négy-öt év vagy még rövidebb idő alatt. Bár adatösszeállitásunkban igyekeztünk többféle adattal érzékeltetni, hogy ezek az intézmények milyen szinten működnek, természetesen figyelembe kell venni, hogy "főiskola", "kutatóintézet" és más eféle kifejezések, amik adatösszeállitásunkban előfordulnak, számos esetben nem a mi hazai, ill. európai viszonyaink között igy nevezett intézmény-típusoknak megfelelő szervezettségű és felszerelésű intézményekre utalnak. A mai afrikai tudományos élet feltételei mellett sokszor még csak a kezdeményezést, a szándékot képviseli az, ha egy újonnan alapított kis tudományos intézmény felveszi a "főiskola" vagy "kutatóintézet" nevet. Viszont ugyancsak számos esetben most már látjuk,hogy a pár év előtti kezdeményezés és szándék azóta meg is valósult. Több független afrikai államnak ma már olyan egyetemei és kutatóintézményei vannak, amelyek minden tekintetben állják az összehasonlítást Európa vagy Amerika hasonló intézményeivel. XXI