[Szalai Sándor]: Az új Afrika tudományos élete : dokumentációs áttekintés ...

Afrika tudományos szükségletei

ját; a Ghana Királyság északi területeit világos bőrű szanhadzsák, déli területeit sötét bőrű szoninkék lakták. A z A lmoravidák birodalma Spanyolországtól a Nigerig terjedt. Mind a mai napig hausza-néger községek vannak fenn északon, Gadames táján, a Szahara északi részén, viszont suva-arab községek még olyan délen is, mint Nigéria. Az a nézetünk tehát, hogy a "Szaharától délre fekvő Afrika" félrevezető fogalom, s az Encyclopaedia Africana terjedelmének meghatározásában nem játszhatik szerepet. A másik alternativa, hogy ti. az afrikai földrész népein kivül az észak- és délamerikai .valamint még másfelé is élő afrikaiakra is kiterjesszük az Encyclopaedia Africana körét, sokkal vonzóbbnak látszik. Ennek inkább gyakorlati, ti. a mü terjedelmi kereteiből eredő, és nem elméleti akadályai vannak. Mindazonáltal nemcsak erről van szó. Például az Egyesült Államokban élő négerek története bizonyos értelemben Amerika múltjába tartozik, nem Afrikáéba: munkájukkal elsősorban Amerika fejlődéséhez és nagyságához járultak hozzá. Persze van az amerikai négerek történetének és kultúrájának sok oldala, amit az Encyclopaedia Africana aligha hanyagolhat el - igy többek között a yorubu vallási maradványokat Braziliában, a tvi nyelv maradványait Jamaicában. .. Végeredményben tehát az Encyclopaedia Africana-nak alapvetően az afrikai kontinenssel kell foglalkoznia. Nyiltan afrocentrikusnak kell lennie, de nem szabad megfeledkeznie arról, hogy miként hat a külső világ Afrikára - sem pedig arról, hogy miként hat Afrika a rajta kivül álló világra'. "

+/ Afrika és a külső világ kapcsolata, amiről e memorandum utolsó idézett mondata megemlékezik, igen jellemzően és sokoldalúan jutott kifejezésre az Afrika tudományos megsegítésével kapcsolatos nemzetközi konferenciákon, amelyek ez év folyamán lezajlottak. S most ezekről kell valamelyes áttekintést adnunk. AFRIKA TUDOMÁNYOS SZÜKSÉGLETEI 1962. március 26-tól 30-ig Párizsban ülésezett az afrikai országok közoktatásügyi minisztereinek az UNESCO által rendezett konferenciája. Erre a tanácskozásra a Szovjetunió is elküldte két megfigyelőjét, s rendkívül érdekes és tanulságos módon éppen a konferenciához intézett üdvözlő beszédük szabta meg sok tekintetben a tanácskozás egész további irányát és eredményeit. Igaz, ezek az üdvözlő beszédek nagyon különböztek a nemzetközi konferenciákon megszokott ilyen tárgyú formális udvariassági felszólalásoktól - minden szavuk különös súlyt nyert a beszélők személye és az általuk képviselt egyedülálló történelmi tapasztalat által. A Szovjetunió ugyanis M. M. Mehti-Zadet és I. K. Belopedet, az Azerbajdzsáni ill. Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság közoktatásügyi miniszterét küldte el a maga képviseletében az afrikai országoknak erre a ++ / konferenciájára. ' Mehti-Zade azzal kezdte beszédét,hogy rámutatott, mennyire hasonló problémák előtt állt annakidején az azerbajdzsáni, valamint az üzbég, turkmén, kazah és még sok más szovjet köztársaság népe, amikor a feudális, sőt sok tekintetben a gyarmati jellegű elnyomás alól felszabadulva hozzálátott közoktatásügyének, felsőoktatásának és tudományának kifejlesztéséhez.Analfabetizmus, mindennemű oktatási eszköz és oktatószemélyzet hiánya, a tudományos kutatás előfeltételéül szolgáló egyetemi és kutatóintézeti létesítmények, +/ For cooperation.

.. , 1 -2. p. ++/ Konferencija minisztrov proszvescsenija sztranAfriki. Vüsztuplenie minisztra proszvescsenija A zerbajdzsanszkoj SzSzR, nabljudatelja ot SzSzSzR na konferencii minisztrov proszvescsenija sztran Afriki tov. Mehti-Zade M. M. Vüsztuplenie minisztra poszvescsenija Ukrainszkoj SzSzR, nabljudatelja ot USzSzR na konferencii minisztrov proszvescsenija sztran afriki tov. Belopeda I.K. (Az afrikai országok közoktatásügyi minisztereinek konferenciáján M. M. Mehti-Zade és I. K. Beloped elvtársak, az Azerbajdzsáni ill. Ukrán SzSzK. közoktatásügyi miniszterének, a Szovjetunió ill. az Ukrán SzSzK. megfigyelőjének beszéde.) (Informacionnüj Bjulleten' JUNESZKO (Paris), 1962. 113.no. 4-13.p. XII