Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

bere, kl "omnibus affectibus privatis praefert commodum publicum. 1 5) A közélet­ben szereplő ember legyen bölcs és tisztességes, mindenek elé helyezze a haza és a király üdvét és becsületét, s a közrédeket helyezze mindig a magánérdek elé, Nádas­dyt ls inti: habeas honorem tuum imprimis ante oculoslö), majd: vide quam sit tibi honestum. 17) Fentebb rámutattam, hogy Brodarics rövid egymásutánban, sőt szinte egyidő­ben sző különböző szálakat, ha személyes boldogulásáról van szó, s nem látok meg­győződésében fejlődést: törökbarátból I. Ferdinánd iránti barátságba átváltást. Emel­lett sohasem feledkezik meg anyagi érdekeiről sem, noha nem mondható kapzsinak, s inkább igényeit ki nem elégitő és igen bizonytalan körülményei kényszeritik rá, hogy javadalmak után járjon, semmint pénzéhség. Rajongója lehetett a műveltségnek, iro­dalomnak, s a theolőgia ujabb, antischolastikus irányának (1. levelét Erasmushoz); rokonszenvez a reformáció egyes követeléseivel (- papok házassága, két szin alatti áldozás, a szenteket ne ábrázolják képekben -), s a játszi, tréfás költői kísérleteire Logau már idézett epigrammájából következtethetünk. Ha pár hónapra Rómába, Krak­kóban, Velencében megpihenhet, humanisták társaságát keresi, tudományos eszme­cseréket folytatva velük. Feltűnő, hogy a képzőművészetek iránt közömbös: helyte­leníti a szenteknek képeken való ábrázolását az a Brodarics, aki hosszas és ismételt itáliai tartózkodása alatt Rómában, Páduában, Velencében eredetiben szemlélhette a trecento, quattrocento s kezdődő cinquecento remekeit! Rajongója a kifinomult élet­tartásnak, hiszen még a pompázástól sem idegen: váci püspökként, mikor tehát elő­ször jut a kisnemesi származású diplomata igazi nagyúri jómódba, 48 lovassal vonul be Krakkóba, hogy Magyarországra kisérjék Izabellát, a leendő királynét. Sokszor panaszkodik is méltatlan anyagi helyzete miatt, s egy hazafias és erősen moralizáló kifakadásában Nádasdy Tamás előtt, melyben fogadja, hogy soha semmi körülmények között sem tántorodik meg hazája és Zápolyai iránti hűségében, megkapőan becsüle­tesen vagy naivul vallja be, hogy igenis van olyan szegénység, van olyan alacsony életforma, ami képtelenné teszi eme nemesebb és jobb meggyőződése követésére. Es megvallja ebben azt is, hogy megkövetel magának egy méltó életszintet. De talán kissé túloz két jő embere, kik azonban jól ismerték őt, Oláh Miklós és Tomicki Pé­ter, kik haszonleséssel vádolják. Tomicki, már emiitettem, Rómából való lóhalálá­ban való hazautaztakor jegyzi meg csipősen, hogy bizonyára rangemelés kilátása az oka a nagy sietségnek^), Oláh meg - mint már szintén idéztem - akkor veti szemé­re, hogy eddig megközelithetetlennek, integernek ismerték, amikor 1527 elején át­állt I. Ferdinándtól Zápolyaihoz. ^) sőt még Burgio báró nuncius is panaszkodik a pápának, hogy Brodarics tőle kért pénzt a mohácsi vész előtti hónapokban, amiből láthatja Őszentsége, hogy inkább Brodaricsnak használt Burgio barátsága, semmint megfordítva. Brodarics ideálja lehetett valami római, vagy itáliai, vagy lengyel­országi, talán francia udvari szolgálat, diplomatatevékenység, amellett humanista élettartás, humanista környezetben, müveit eszmecserék és symposionok közepette. Mert Broda rie sot nemcsak körülményei kényszeritették az aktivitásra, hanem saját nyugtalan vére, energiája, agitálása, a közügyek, a legmagasabb politika iránti, minden mást háttérbe szorító érdeklődése, mely e beteges, köszvénytől gyötört öre­gedő embert élete utolsó évéig folytonos utazásokra, az európai népek sorsát illető nemzetközi tárgyalásokra Uzi-hajtja. Ez a közszolgálat, melyet ő a hazáról való gon­doskodásnak nevez, s nem a hivatalnokoskodás neki legfőbb kötelesség. Ez munkálja a király és az ország üdvét és tisztességét, s minél nehezebb, annál inkább keresendő. Ez a magas felfogása a közszolgálatnak viszi Brodaricsot a török barátságba is. Egy derék polgárnak mindent el kell viselnie, s nem távolról szemlélnie, bármilyenek ls legyenek és bármilyen nehezen eltürhetők a nehézségek, mert az erény a nehéz dol­12

Next

/
Thumbnails
Contents