Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

szetesnek tartja Szerémi, hogy a Mohács után Bács megyét elözönlő rácok is "opti­mates" és "coloni"-ra oszoljanak, s hogy "Iván cár", az ő vezérlik nemesi birtoko­kat, rajtuk jobbágyokkal adományozzon nekik. (Epist. 143. 168. ) 6 0) A polgárságot sokat emliti Szerémi, ez az osztály mint a magyar társadalom szerkezetének egy mélyebb fokán fekvő réteg érdekli. A magyarországi városok polgársága ekkor gazdaságilag is jelentős réteg, a háborúk, várostromok idején ka­tonailag és politikailag is erősen szerepel, s pártharcokban is részt vesz. Igy Kassa I, Ferdinánd párti, német alapon, Buda is I. Ferdinándhoz szit, keresztény alapon, t titkon megnyitja kapuit német katonák előtt, mert a német legalább keresztény. Pécs alázattal hödol Szulimánnak, Székesfejérvár lutheránus polgárai a német, ma­gyar és olasz várőrséget nem kérdezve behívják Szullmánt, e jutalmul szörnyűséges kinoztatásakai, gyilkolásokat, kiraboltatást nyertek. Szerémi - ez természetes - a papi rend alsóbb kategóriái: szerzetesek, falusi plébánosok, falusi és magán nagyúri káplánok iránt érzi nemcsak a legnagyobb szim­pátiát a magyar társadalom valamennyi rétege közlil, hanem ezekkel teljesen szoli­dáris is. Minden szeretete, féltő gondja ezután a jobbágyé, a magyar parasztságé. UJlaky Lőrincről, Brandenburgi György őrgrófról dicsérőleg jegyzi fel, hogy jól bántak jobbágyaikkal. (Lőrinc herceg "non erat "strennuus", mint apja, hanem "studiosus et valde fastigiosus et tarnen erat jobbagionibus bonus et graciosus in vita sua. " (Epist. 38. ) György minden erőszakossága, kicsapongásai ellenére "coloni­busi!) erat valde justus et servabat sine inpedimento eos, et dicebant, grates nos referimus, quod tam benignisslmum dominum habeamus. " (Epist. 45.) Olyan földes­urat, aki kimondottan sanyargatta jobbágyait nem is nevez meg. Csáky Miklós kivég­zését Dózsa által magánsérelemre vezeti vissza, nem jobbágyok elnyomására, s csak általánosságban emeli ki a jobbágyok rossz sorsát, pl. hogy a somogybaranyaiak a szultánnak panaszkodnak uraik ellen. De a Dózsa lázadás indítékai között ezt nem szerepelteti, pedig magáról a mozgalomról mély részvéttel, meleg együttérzéssel szól. Bakócz - Szerémi szerint - a szent kereszt védelmére, "contra Izmaelitarum"(!) hivja harcra Dózsát, (Epist. 58. ) ki e szavakkal vállalta volna a feladatot: O, szent­séges lelki atyám (s. pater in spirituali) nem akarok mást, mint életemet adni a po­gányok ellen. Es most könnyen juthatunk el Konstantinápolyba, hogy megmenthessük a keresztények lelkét. "61) Tehát amit Bakócz és Dózsa terveztek világnézeti harc lett volna: a keresztény európai szolidaritásnak közösségi eszmények tetté váltása. Ennek idealista fanatikus harcosa Dózsa. Szerémi abban látja a keresztes vállalat meghiúsultának okát, hogy a fegyverforgatástői elszokott nemesi rend nem akar had­ba vonulni, (insoliti és insolerti erant bellare u. o. 60. ) A parasztság - a közlegény­ség - viszont lelkesen ment a keresztet vivő Dózsa után. Szerémiben a már emiitettem hazaszeretet és vallásosság, de meg valami őszinte és becsületes jóra törekvés, meg szivjóság és emberszeretet, hazaszeretet és vallásosság mellett ujabb nemesebb, idealisztikusabb érzés, hogy mélyen átérzi kora központi problémáját, az európai keresztény kultura vezsedelmét, s ebben a török elleni küzdelem szükségességét. E küzdelem mellett mindig is szenvedélyesen állástfoglal. Elég sajátságos egy Zápolyai párti emberben, kinek vezére mindent a török szövetségre alapit, és Szerémi magyarázgatja is, hogy miért kellett urának a törökkel szövetkeznie, 6 2) mert németgyülölete sem tudja benne elfojtani a meggyőző­dést, hogy a török által véghezvitt "felszabadítás a német torkából"" 3) szerencsétlen­ség, mely szolgaságot jelent. Hiszen - Szerémi szerint - Török Bálint is azzal indul hódolni Szulimán elé miután I. Ferdinándtól elpártolt, hogy ha a szultánt sátra ka­puja előtt kaphatná, sohasem menne az többé vissza Törökországba! (Epist. 366.) Katonái pedig mintegy imával ezt felelik e kifakadásra: Amen! bár megadná neki a 71

Next

/
Thumbnails
Contents