Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

felhasználta, 1 7) azután azonban feledésbe meruit, mig a mult század elején Gévay Antal a Tudománytár 1840. évfolyamában 1 8) pár részletet közölt belőle, Jászay Pál pedig a "Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után, Pest, 1846. c. kittlnő müvében forrásként felhasználta, mivel annyira felkeltette a magyar történetkutatás érdeklő­dését, hogy a rossz kéziratban fennmaradt rail használhatóvá tétele végett a M. Tud. Akadémia történeti bizottsága a Monumenta Hungáriáé Historica II. (írók) Osztályá­nak legelső kötetében Szerémi Epistoláját közzétette Wenzel Gusztáv puszta szöveg­kiadásában, de igen jó bevezetésével. (1875.) Szerémi Epistolájá lényegében "aliqua históriák" sorozata "de perditione Hungáriáé" és "de principibus et prelatis Hungarorum", ahogy előszavában tárgyát és célját maga kijelöli. Vagyis levél Magyarország bukásáról és egyes főemberek ­ről. Kezdi Ciliéi Ulrik meggyilkolásával, nyilván ez a legrégibb országos fontossá­gú esemény, melyet szerémségi szűkebb hazájában parasztoktól, meg nándorfejér­vári és más határőrző katonáktól hallott. Ezután előadja Hunyadi László kivégezte­tését, Mátyásról azt a keveset, amit tud, amihez Corvin Jánosnak, fiainak, lányá­nak, özvegyének kiirtását csatolja. Említettük életrajzában, hogy a Corvinok udva­rába tartozhatott. Következik Bakócz Tamás meséje: ennek pápai ambíciói meghiú­sulta után a konstantinápolyi patriarchátus megszerzésére irányuló erőfeszítése, evégre tervezett keresztes háborúja kapcsán a Dózsa-lázadás. Ettől kezdve Szeré­mi az országos események keretében folytatja meséjét, mely innen már nem merül ki többé egyes urak életéből kiemelt mozzanatok elbeszélésében. Most - különösen II. Ulászló, ahogy ő mondja László Kázmér halála után - az országgyűléseké a sző (71), melyek főtárgya Báthory és Werbőczy versengése a nádorságért. Megemlíti a lutheri tanok beáramlását is - 1518-hoz, vagy 1521-hez, nem világos - majd Nán­dorfejérvár elvesztését, ennek előzményeiül pedig Zápolyai és Móré László közt az Ujlaky Lőrinc örökségén kirobbant végzetes viszályt, hol Zápolyai vesztes marad­ván a törökkel lép összeköttetésbe, nem vesz részt Nándorfejérvár védelmében, amiért a töröktől a Szerémséget kapta volna jutalmul. (78-103. ) Ebbe az ármányba beleszövi Szerémi Bánffy Jakabnak, az ő első dominusának megmérgeztetését is - az ő fantáziájában - Báthory István által. A következő részlet Tomori Pálról szól, köz­ben megint országgyűlések szerepelnek. Ezután Mohács története következik, (114­125), ennek leírásába is megint sok-sok ember sorsát fonja be Írónk. II, Lajos ha­lála után kezdődik Szerémi Zápolyai-története, mely (125-354) egész művének kö­rülbelül felét teszi ki. Itt Szerémi mint szemtanú beszél, s az ő személyes viselt dolgait éppoly részletesen mondja el, mint a Zápolyaival történteket. Ide is bele­szövi sok más történeti szereplő egyéni sorsát is: "Iván cárét", Czíbak Imréét, Török Bálintét, Perényi Péterét, Werbőczy Istvánét és fiáét Imréét, a derék jó ka­tonáét, Grittlét, Laszkiét stb. stb. Megható a két Ártándy kivégeztetősének elbe­szélése. De mindenekfelett kiemelkedik ebből a részből Budavár sorsa, ennek sok­szoros ostroma, majd bukása. Hozzátehetjük, Szerémi irja le először magyar tör­téneti műben a Buda-Pesth nevet. (105. és 129.) Zápolyai halála után következik az Epistola záró része: Buda, Pécs, Székesfejérvár és Esztergom veszte. Ez Szerémi Epistolájának felépítése. Már emiitettem, hogy Szerémi Verancsicsnak dolgozott, neki küldte meg, ta­lán hozzá is intézte Epistoláját. De ez csak külső indítéka lehetett az ő történetírá­sának. Voltak benső, legszemélyesebb, érzelmi ösztönzései is. Saját szavai szerint az a fájdalom, melyet ő édes szülőhazája végromlásán érzett, mely végromlást ő gyermekkora óta előrelátott, meg is jósolt, nagyoknak és kicsinyeknek, keltette fel benne az elhatározást, hogy mindezt megírja. Tehát önzetlen hazafiúi érzelmek, de meg ritka önérzet, sőt elbizakodottság is: állitólagos jóslásainak állítólagos beiga­61

Next

/
Thumbnails
Contents