Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Thököly és udvarának naplóirása
a török mellett harcolt. 1690-ben, mikor a hadiszerencse egy idő őta a törökre mosolygott, sikerült török-tatár hadakkal behatolnia Erdélybe, honnan azonban Lotharinglai Károly hamarosan kiszorította. Ettől kezdve élete végéi török földön, török kegyelemkenyéren élt, kurucai részben szétszéledtek és szegény legényekként gyötörték a magyar földet és népet, nagyobb részük azonban megtért a magyar király hűségére és vitéz harcosa lett - 1685 óta - a felszabadító háborúknak. Csak alig ezren követték Thökölit Törökországba. Hűségesen kitartott azonban mellette hitvese, Meghalt Nicomedia mellett (Kis Ázsia, Bithynia) 1705. szept. 16-án. Thököly naplójában - csakúgy mint hűséges szolgája és mintegy elődje a naplóirásban: Keczer Ambrus a magáéban - objektiven, érzelemnyilvánítás nélkül, de igen részletesen számol be róla, hogy az év minden egyes napjában mivel töltötte a napot reggeltől késő estig, kit fogadott, kivel beszélt, kivel levelezett, hogyan szórakozott, mulatott hiveivel, külföldi vendégeivel, vagy vadászaton, mit végzett magángazdasága kezelésében és politikai meg hadi tevékenységében. Es még Keczernél is részletesebben szól saját egészségi állapotáról, köszvényszerü betegségéről, sebeiről, ugy, hogy e részletei orvostantörténeti fontossággal is birhatnak. S nem feledkezik meg az időjárás változásainak naponként való feljegyzéséről sem. Az ő háztartási, legszemélyesebb politikai és katonai tevékenységén kivül semmi "külső" esemény nem talál helyet naplójában, s ez egy, bár történetileg jelentékeny szerepet játszó, de nem döntő fontosságú személy egyéni életének, tevékenységének erősen körülhatárolt, ki-" zárólag a maga személyére korlátolt rajza. Személyes napló a szó legszorosabb értelmében. Történeti forrásként elsőrangú, hiteles kútfő, történetirástörténeti jelentősége .ugyanabban van, mint a többi XVII. századi, az övéhez teljesen hasonló személyes naplónak: reprezentálja a kor történet (kortörténet) irást pótló műfaját. Azok közül azonban a Thököly naplója mind Írójának történeti jelentősége, mind a napló nagy terjedelme és részletessége miatt erősen kimagaslik. A napló legérdekesebb, legmegrázóbb részlete - már emlitettük - az 1693-94. évről szóló. Thököly ekkor már évek óta török földön bujdosik, a török jóvoltából tartja fenn magát és mintegy 800-ra leapadt hiveit, anyagi gondok gyötrik, noha poszerolcai szállásán (1693) szép gazdaságot tart fenn, - főképp állattenyésztést Űzött Thököly éppoly kitűnő gazda volt, mint atyja - a töröktől kell kérnie még a kenyérre való lisztet ls, és gyakran kényszerül zálogba vetni magával hozott kincseit, a régi dusgazdagság töredékeit. De minden panasz, zokszó, sőt minden érzelmi megnyilatkozás nélkül regisztrálja e folytonos gondokat s más személyes és politikai megaláztatásokat: miként kell utánajárni, hogy audienciát kapjon a nagyvezértől, vagy még kisebb basáktól is, miként csókolja annak kaftánja szélét két ember által támogatva, mert köszvénygyötörte lábaival nem tud térdreereszkedni, mint kell Zrinyi Ilona fehér kenyerével és kalácsaival meg jó meggyes borokkal "kedveskednie" az angol és francia követeknek, hogy azokat maga iránt hangolja, mint kell sokszor eltűrnie emberei lázadozását, a merészebbeket, különösen ha a török emel ellenük panaszt, olykor mégis vasra veretnie, - mindez mintha nem bántaná, minden véleménynyilvánítás nélkül folyik ki naplőiró tollából. Sőt karácsonykor hálatelt sziwel mond köszönetet az Egek Urának, hogy még igy is, betegen is, de újból hagyta megérnie ezt az ünnepet. Mert van egy érzelem, melynek Thököly naplójában mégis hangot ad, s ez mély vallásossága. Már az első fennmaradt naplórészletben is, az 1676-77. éviben is szép fohásszal kezdi az 1677. uj évet. 6) E vallási érzelmi megnyilatkozások mellett egészen kivételes az olyan megjegyzés, mint az 1694. máj. 14-hez jegyzett, hogy Thököly vadászni ment, "sok bus gondolkodásom közt, magamat mulatni. 7) Thököly magyarul irta naplóját, és pedig napról napra, bizonyos időközökben, azonban azután rendezte feljegyzéseit, aminek nyoma pl. XV. k. 676.1. bejegyzése 549
