Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Évkönyvek, naplók
Bethlen a magyar szent koronával, mikor az Pozsonyban 1619-ben a kezére kerlllt: a szent koronát fejére tette, a palástot és sarut felöltötte volna stb. (p. 123. ) Midőn pedig Bethlen Gábornak és feleségének a gyulafejérvári templomban gyönyörű siremléket állitottak rajta kettejük alabástrom "kőből kifaragot képé"-vel, akkor kifakad: "miért érdemesebb a templomba a Bethlen ... képe hogy ott álljon emlékezetre, hogynem mint az Isten szentei képe. Sapienti satis est. " (143. ) De - mint kereskedő ember - legjobban haragszik Bethlenre a pénzrontás miatt: "Sok dolgot próbált Bethlen... melyben mind a maga hasznát nézte inkább, nem az igazságot... Bethlen evei az álnok hamissággal (pénzrontás) élvén, más embereknek egész országszerte igen nagy kárt tuda szerezni, magának pedig hatalmas nagy kincset gyüjte. Nekem sülé oda harmadfélezer forintom. " (p. 141. ) 9) Básta iránt viszont igen elnéző (1. különösen pp. 83-91. ). Dicséri amiért ez "a jámbor örömest megadta" a privilégiumokat a marosvásárhelyi "vár" megépítésére, (p. 89. ) és általában kiemeli, hogy rendben tartotta katonáit. Politikai ideálja - erősen polgári gondolkodással - a "szép békesség és olcsósság", ezért látja ő is, mint minden XVII. századi erdélyi ember, ki még az 1580-as éveket átélte, ezt a periódust a boldog békeidőnek. A városi politikában a marosvásárhelyi vár és egyéb erődítések építése a fő gondja, ekörüli tevékenységük szerint itéli meg az egyes városbirákat is. Mert Nagy Szabó Ferenc szeret Ítélkezni az emberek felett, ahogy ezt Bocskayról, Bethlenről való kijelentései is mutatják. Az eseményeket Szabó Nagy Ferenc - ha nem közöl pusztán elszigetelt adatokat, amig elég gyakran megtesz - akkor kerek, összefüggő, jól szerkesztett és jól folyó elbeszélésben adja elő, és különös súlyt helyez az események okai kifürészkésére: mi miért történt, mi vitte ezt vagy azt a történeti aktort tetteire. "Ez lőn legelső ok és alkalmatosság a jövendő háborúságokra, hogy a török a némettel a frigyet megszegé. " (p. 41. ) Rudolf meg akarja ezután nyerni a török ellen Báthory Zsigmondot és Mihály vajdát, az erdélyi urak meghasonlanak, de a német párt győz. (p. 42.) Nagy Szabó sokszor megvallja, hogy nem tudja, vájjon mi vitte rá Báthory Zsigmondot, vagy Bocskayt arra, amit cselekedett. Nagy Szabó Ferenc nem volt történetíró, de józan, értelmes, a közérdek iránt erős érzékkel biró férfiú, polgárember, ki az életnek gazdasági, anyagi oldalát nézi és éli, de amellett nincsen hiján nemesebb gondolatoknak, törekvésnek, műveltségnek, művelődési vágynak. Konstantinápolyba nem "kalmárságra ment", "hanem látásnak, hallásnak okáért", (p. 117. ) Csodás előjelek, természeti csapások mint bekövetkezendő szerencsétlenségek előjelei, amik lenyűgöztek egy Szamosközyt, Nagy Szabót nem érdeklik. Ahogy pedig "ratioját" keresi annak a szokatlan természeti tüneménynek, valami ágyudörgésszerü zajnak, melyet 1650. október 9-én Marosvásárhelyen és, mint mondja, mindenütt a világon hallani lehetett, s melyről azt beszélték, hogy egy Cyprus szigete melletti hegy (ő ugy látszik még nem ismeri a vulkán terminust) kitörésének odáig elhallatszott hangja volt, az dicséri nemcsak Nagy Szabó Ferenc értelmes, sőt természettudományosnak nevezhető gondolkodását, hanem a marosvásárhelyi iskola tanítását is. Mert kétségtelen, hogy a "physical" ismereteit, melyekkel e tüneményt megmagyarázza, ott szerezte. 10) Kiadta : Nagy Szabó Ferenc memoriáléját Gróf Mikó Imre, Erdélyi tört. adatok. Kolozsvár, 1855., I., pp. 26, 34, 35, 36, ezek nagyapja, Borsos Sebestyén Írásba iktatott bejegyzései, saját összefüggő szövege pedig: pp. 39-168. Mikó értékes bevezetése u. o. pp. 3-8. Irodalom : SzekfU, Szamosközy, 69. 519
