Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Évkönyvek, naplók

dig igazat imi. Legtöbbször személyes tapasztalatait adja, de utána is jár a dolgoknak, keresi olykor az események okait is^), mégis az ő személye köré csoportosított naplőszerti feljegyzéseiben (melyeket jellemzően saját születésével kezd! ) inkább elszigetelt adatokat közöl, történetszemléletről, történeti módszerről nem lehet sző. Politikailag nem foglal valamely párt mellett következetesen állást: a győztes Bocskay előtt hódol, de szigorúan birálja is. Báthory Gábort maga elitéli, de követeként Konstantinápolyban védi Bethlennel szemben, és mikor utóbbi nyeri el a fejedelemséget, bár ezt sem tartja szerencsés dolognak, simulékony diplomataként éppoly Ügyességgel és kitartással kiszolgálja ezt az urat is. Haragszik, hogy Székely Mózes "nagy orczátlansággal" megtörte a "német császárnak" fogadott hliséget, de a németekről sincs jő véleménnyel, s általában inkább török orientáció hive. De Borsos kitűnően tud alkalmazkodni, és senkihez sem ragaszkodott tovább, mint az hasznosnak és tanácsosnak látszott. Megírta még Borsos ugyané követjárásnak utinaplóját: Itinerarium ad fulgidam portám Ottomanicam, an. 1613-14. Kiadva

: Kemény J. Kovács I. Erdélyország történetei Tára, II., 233-250. és második konstantinápolyi követségének utinaplóját is, ez kiadva: Mikó, Erdélyi tört. adatok II., 7-284. Mindkettő érdekes művelődés- és politikai történeti kútfő, azonban a magyar történetírás története szempontjából mit sem jelentenek, s csak mint a kor politikai életének szereplői részéről élményeik, közéleti és magánéleti eseményeik fd jegyzésére irányuló, Erdély műveltebb lakói között eléggé elterjedtnek mondható tevékenység (egy) jellemző és kimagasló termékei jelentékenyek. A fentebb részletesebben ismertetett "Vita vei potius peregrinatio totius vitae Thomae Borsos ... in memóriám revocata inter gravissimis negotiis, et scripta Constantinapoli, per ipsummet Th. B. A. a creatione mundi 5573., A. D. J. Chr. 1614., in anno Mahumetis prophetae 1025. megjelent Kemény J. és Kovács I. Erdélyország történetei Tára, II., 15-43. Értékes bevezetéssel. Mindhárom mű a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban őrzött eredeti kéziratából adatott ki. L. : Mikó, Erd. tört. adatok. IL , 6. 1 Jegyzet: ^Erről részletesen beszámol Nagy Szabó Ferenc. L. : Mikó, Erd. tört. adatok. F., pp. 74-78. és 71. 2) Hogy Bocskayt okolta az 1594. évi szerencsétlenségekért, melyekre az akkori erdélyiek minden XVII. század eleji nyomorúságát mint végső okra visszavezették, (p. 34. ) azt már emiitettem. L. még: Mihály vajda elfoglalta" Erdélyt, "kinek nagyobb ok

a lőn, hogy sokan az erdélyi és székely nemes ifiu legényekben megkívánták vaia az havasalföldi prédá

t és Mihály... szolgái lőnek. 515