Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

telen oppressici" és "mind csak az fejedelmek hasznok keresése" és "mások nyomorgatása törvényes szinek alatt"; jogfosztások, egész népcsoportok - székelyek, szászok - és egyes emberek megkárosításával (296. és passzim), ami mind Rákóczi Györgyöt gazdagította. L. még az erősen Rákóczi-párti Szalárdi elitélő megjegyzését is, a só-viasz- és mézkereskedelem állami monopoliummá tételéről. Igaz, Szalárdi máshol védi Rákóczi gazdaságpolitikáját, mint amely lehetőséget adott alattvalóinak is a meggazdagodásra. 4

3IAZ erős rendi öntudatra: Bocskay Istvánnak, egy korabeli főrangú származású "mezei kapitánynak" jellemzése. 386. 12

)Magára: 338, 388, 439. Bornemissza Pálra: 414. 1

3Wk Farkas, Rövid észrevételek K. J. önéletírásához. Bp. , 1886. (Értekezések a tört. tud .köréből. ) 14

)Kemény, 147. SzekfU, M. Tört. 1935. IV., 581. ^Egy izben, mikor jónak látta mentegetni magát szigorú Ítélkezéseiért fejedelmek és mások fölött, ezt irja: "Noha pedig csak közrendbeli annál inkább méltóságbeli megholtak felől is" (itt megint az erős rendi öntudat szólal meg, mely még a halottak között is megteszi a rendi megkülönböztetést! ) "vagy hallgatni, avagy csak jót mondani, annál inkább irni kellene: mindazáltal valamint az jót követésr

e, ugy vétkes dolgot és eltávoztatásra való példáját nem böcstelenitésekre való intentiova

l ha jelentem érette meg ne Ítéltessem. " (p. 17. ) 16

)Szekfü, M. Tört. IV. 581. 17) Igy pl. Szalárdi tudja, hogy a fejedelem hadiszállásáról állandóan küldtek ki kémeket az ellenség mozdulatai kiismerésére (122. ), s ezek hirül hozták, hogy a török Lippánál táboroz. Erről Kemény csak annyit mond "megértettük", hogy az ellenség Lippánál van, mellésleg emliti, hogy mit intézkedett Rákóczi, főeseménynek pedig elmondja, hogy mit tett ő, Kemény János. Mert ő mindig hallgat arról, amiben neki személyesen nem volt része, igy Győry Jakab szép haditettéről, és éppen csak emliti Böjti István derék csatáját (278, 280-281. ), a maga éberségének tulajdonítva a főérdemet, hogy a török nem üthetett rajta éjnek idején az erdélyi táboron. Szalárdi mind Győry, mind Böjti jeleskedéseiről részletesen számol be, s mindkettőnek nagy jelentőséget tulajdonit. (Szalárdi, Siralmas krónika, 115-119. és 122. ) 18

)Kemény, 275-277. 19) 'Kemény, 280. és 281., Szalárdi, 129. 2

0 Szalárdi, 146. 21

)Deák Farkas, i. h. 11. 22) 'Beöthy, a M. írod. Tört. Bp. 1906., I. 1., 399. 23) Deák Farkas, i. h. 6. 1. és u. az. Csáky István. 24) L. : Eszterházy Miklós részedését. (p. 355. ) 508